Piros gubacsok jelentek meg a CsodasövĂ©nyÂź levelein? Nem betegsĂ©g â ezt kell tudni rĂłla
Tartalomjegyzék
-
Miért jelennek meg tavasszal a piros gubacsok?
-
Mi okozza a gubacsokat?
-
Veszélyes a CsodasövényŸ szåmåra?
-
Hogyan fejlĆdik ki a kĂĄrtevĆ?
-
Meg lehet elĆzni?
-
Mikor kell permetezni?
-
Gyakori kérdések
-
ĂsszefoglalĂĄs
Tavasszal piros dudorok jelentek meg a leveleken?
Sok kerttulajdonos megijed, amikor a CsodasövĂ©nyÂź elsĆ tavaszi levelein aprĂł piros, rĂłzsaszĂn vagy zöldespiros dudorok, kis "sapkĂĄk", hĂłlyagszerƱ kinövĂ©sek jelennek meg.
A lĂĄtvĂĄny valĂłban szokatlan, ezĂ©rt sokan gombabetegsĂ©gre, baktĂ©riumos fertĆzĂ©sre vagy sĂșlyos rovarkĂĄrtĂ©telre gyanakodnak.
A valósåg azonban ennél sokkal megnyugtatóbb.
A legtöbb esetben ezek levĂ©lgubacsok, amelyek ugyan feltƱnĆek, de nem veszĂ©lyeztetik a CsodasövĂ©nyÂź egĂ©szsĂ©gĂ©t, Ă©s ĂĄltalĂĄban csak ĂĄtmeneti esztĂ©tikai problĂ©mĂĄt jelentenek.
Mi az a levélgubacs?
A gubacs nem maga a kĂĄrtevĆ.
A gubacs a növĂ©ny sajĂĄt szövetĂ©bĆl kialakulĂł kĂŒlönleges növedĂ©k, amelyet egy nagyon aprĂł ĂĄllati szervezet idĂ©z elĆ.
Szilféléken Európåban leggyakrabban:
-
gubacskĂ©pzĆ levĂ©ltetvek (Tetraneura ulmi, Colopha ulmicola)
-
ritkĂĄbban gubacsatkĂĄk (Aceria fajok)
okozzåk ezt a jelenséget.
Amikor tavasszal a rĂŒgyek fakadnak, ezek az aprĂł Ă©lĆlĂ©nyek megszĂșrjĂĄk a mĂ©g fejlĆdĆ levelet.
NyĂĄlukkal olyan növĂ©nyi hormonhatĂĄsĂș vegyĂŒleteket juttatnak a levĂ©l szöveteibe, amelyek a levĂ©l sejtjeit rendellenes növekedĂ©sre serkentik.
Ennek eredménye a jellegzetes piros vagy zöldes gubacs.
A gubacs valójåban egy természetes "mini lakås", amely:
-
vĂ©di a fejlĆdĆ kĂĄrtevĆt,
-
ĂĄllandĂł pĂĄratartalmat biztosĂt,
-
tåplålékforråsként is szolgål.
MiĂ©rt fĆleg enyhe telek utĂĄn jelenik meg?
A CsodasövényŸ tulajdonosok gyakran megfigyelik, hogy enyhe tél utån sokkal több gubacs jelenik meg.
Ennek egyszerƱ biológiai oka van.
A telelĆ levĂ©ltetvek vagy atkĂĄk jelentĆs rĂ©sze csak akkor pusztul el, ha hosszabb ideig tartĂł erĆs fagyok jelentkeznek.
Ha a tél enyhe,
-
több egyed telel åt,
-
tavasszal egyszerre sok lĂĄrva kel ki,
-
ezĂ©rt a gubacsok szĂĄma is jelentĆsen megnĆ.
Ez teljesen természetes folyamat.
KĂĄrosĂtja a növĂ©nyt?
Ez az a kérdés, amelyet a legtöbben feltesznek.
A vĂĄlasz:
szinte mindig nem.
A kutatåsok szerint az ilyen levélgubacsok:
â nem pusztĂtjĂĄk el a levelet
â nem okoznak ĂĄgelhalĂĄst
â nem veszĂ©lyeztetik a sövĂ©ny Ă©letĂ©t
â nem csökkentik jelentĆsen a növekedĂ©st
â elsĆsorban csak esztĂ©tikai problĂ©mĂĄt jelentenek.
TermĂ©szetesen, ha egy levĂ©len rendkĂvĂŒl sok gubacs alakul ki, annak fotoszintĂ©zise kissĂ© romolhat, de egy egĂ©szsĂ©ges CsodasövĂ©nyÂź ezt könnyedĂ©n kompenzĂĄlja Ășj levelek fejlesztĂ©sĂ©vel.
Mi történik a gubacsban?
A gubacs belsejĂ©ben fejlĆdik a kĂĄrtevĆ.
Néhåny hét elteltével
-
kifejlĆdik,
-
elhagyja a gubacsot egy aprĂł nyĂlĂĄson keresztĂŒl,
-
majd mĂĄs növĂ©nyekre vagy Ă©letciklusĂĄnak következĆ ĂĄllomĂĄsĂĄra vĂĄndorol.
A gubacs ezutĂĄn:
-
elszĂĄrad,
-
megbarnul,
-
fokozatosan összezsugorodik,
-
vĂ©gĂŒl a levĂ©llel egyĂŒtt lehullik.
A helyén csupån egy apró lyuk marad.
Ez teljesen természetes jelenség.
Mikor lehet eredményesen védekezni?
Ez a legfontosabb tudnivalĂł.
A mĂĄr kialakult gubacsokat permetezĂ©ssel nem lehet megszĂŒntetni.
Ennek oka, hogy a kĂĄrtevĆ biztonsĂĄgban fejlĆdik a gubacs belsejĂ©ben.
A rovarölĆ szer oda mĂĄr nem jut be.
EzĂ©rt a vĂ©dekezĂ©s kizĂĄrĂłlag megelĆzĆ jellegƱ lehet.
A leghatĂ©konyabb megelĆzĂ©s
A szakirodalom szerint a leghatĂ©konyabb idĆpont:
tél végi lemosó permetezés
amikor
-
a rĂŒgyek mĂ©g zĂĄrtak,
-
vagy éppen duzzadni kezdenek.
Ilyenkor paraffinolajos lemosĂł permetezĂ©s, illetve engedĂ©lyezett rovarölĆ kĂ©szĂtmĂ©ny alkalmazĂĄsa jelentĆsen csökkentheti az ĂĄttelelĆ egyedek szĂĄmĂĄt.
Miutån a gubacs kialakult, a permetezés mår csak minimålis eredményt ad.
Kell-e aggĂłdni?
Nem.
A CsodasövĂ©nyÂź rendkĂvĂŒl erĆs növekedĂ©sƱ fajta.
A gubacsok néhåny hét alatt természetes módon eltƱnnek.
A sövĂ©ny tovĂĄbb fejlĆdik, Ășj leveleket hoz, Ă©s a nyĂĄr folyamĂĄn ĂĄltalĂĄban mĂĄr nyomuk sem marad.
EzĂ©rt a kertĂ©szeti gyakorlatban a levĂ©lgubacsokat inkĂĄbb esztĂ©tikai jelensĂ©gnek, mint valĂłdi növĂ©nyvĂ©delmi problĂ©mĂĄnak tekintjĂŒk.
Gyakori kérdések (GYIK)
FertĆzĆ a gubacs?
Nem. A gubacs nem gombabetegsĂ©g, ezĂ©rt nem terjed Ășgy, mint egy lisztharmat vagy rozsda.
Le kell szedni a leveleket?
Nem szĂŒksĂ©ges. A növĂ©ny magĂĄtĂłl megszabadul a gubacsos levelektĆl.
Elpusztulhat tĆle a sövĂ©ny?
Egészséges növény esetén gyakorlatilag nem.
NyĂĄron is megjelenik?
LeginkĂĄbb tavasszal, a friss leveleken fordul elĆ.
Minden évben lesz?
Nem feltĂ©tlenĂŒl. ErĆssĂ©ge nagymĂ©rtĂ©kben fĂŒgg a tĂ©l idĆjĂĄrĂĄsĂĄtĂłl.
KertĂ©sz szakĂ©rtĆi tanĂĄcsa
Ha tavasszal piros gubacsokat lĂĄt a CsodasövĂ©nyÂź levelein, ne ijedjen meg, Ă©s ne kezdjen azonnal intenzĂv permetezĂ©sbe.
Figyelje meg a növĂ©nyt nĂ©hĂĄny hĂ©ten keresztĂŒl.
A legtöbb esetben a kĂĄrtevĆ magĂĄtĂłl elhagyja a gubacsot, amely ezt követĆen elszĂĄrad Ă©s lehullik.
A következĆ szezonban elegendĆ egy jĂłl idĆzĂtett tĂ©l vĂ©gi lemosĂł permetezĂ©s, amely jelentĆsen mĂ©rsĂ©kelheti a gubacsok kialakulĂĄsĂĄt.
ĂsszefoglalĂĄs
A CsodasövĂ©nyÂź levelein tavasszal megjelenĆ piros gubacsok termĂ©szetes eredetƱ levĂ©lelvĂĄltozĂĄsok. Ezeket leggyakrabban gubacskĂ©pzĆ levĂ©ltetvek vagy gubacsatkĂĄk idĂ©zik elĆ. BĂĄr lĂĄtvĂĄnyosak, a növĂ©ny egĂ©szsĂ©gĂ©t rendszerint nem veszĂ©lyeztetik, csupĂĄn ĂĄtmeneti esztĂ©tikai hibĂĄt jelentenek. A leghatĂ©konyabb vĂ©dekezĂ©s a tĂ©l vĂ©gi, rĂŒgypattanĂĄs elĆtti lemosĂł permetezĂ©s. A mĂĄr kialakult gubacsokat nem lehet permetezĂ©ssel megszĂŒntetni, de erre ĂĄltalĂĄban nincs is szĂŒksĂ©g, mert a kĂĄrtevĆ tĂĄvozĂĄsa utĂĄn a gubacs elszĂĄrad, a növĂ©ny pedig zavartalanul fejlĆdik tovĂĄbb.
FelhasznĂĄlt szakirodalom
TudomĂĄnyos publikĂĄciĂłk
-
Raman, A. (2011): Morphogenesis of insect-induced plant galls.
-
Stone, G.N. & Schönrogge, K. (2003): The adaptive significance of insect gall morphology. Trends in Ecology & Evolution.
-
Dreger-Jauffret, F. & Shorthouse, J.D. (1992): Diversity of Gall-Inducing Insects and Their Galls.
Egyetemi és kutatóintézeti forråsok
-
Virginia Tech Extension â Galls Made by Aphids, Adelgids, Phylloxerans, Psyllids and Midges.
-
Kansas State University Extension â Elm Pocket Gall.
-
University of Massachusetts Extension â Elm Cockscomb Gall Aphid.
-
Royal Horticultural Society (RHS) â Plant Galls.
-
Missouri Botanical Garden â Plant Galls and Gall-Forming Insects.
Magyar szakirodalom
-
Magyar NövĂ©nyvĂ©dĆ MĂ©rnöki Ă©s NövĂ©nyorvosi Kamara kiadvĂĄnyai.
-
Nemzeti ĂlelmiszerlĂĄnc-biztonsĂĄgi Hivatal (NĂBIH) â növĂ©nyvĂ©delmi tĂĄjĂ©koztatĂłk.
-
MATE (Magyar AgrĂĄr- Ă©s ĂlettudomĂĄnyi Egyetem) növĂ©nyvĂ©delmi jegyzetei.
