👍 GondozĂĄsi tapasztalatok, felmerƱlt kĂ©rdĂ©sek

Cikkek listĂĄja

Segítség, piris sapkåcskåk jelentek meg a sövényemen!

Piros gubacsok jelentek meg a CsodasövĂ©nyÂź levelein? Nem betegsĂ©g – ezt kell tudni rĂłla

Tartalomjegyzék

  • MiĂ©rt jelennek meg tavasszal a piros gubacsok?

  • Mi okozza a gubacsokat?

  • VeszĂ©lyes a CsodasövĂ©nyÂź szĂĄmĂĄra?

  • Hogyan fejlƑdik ki a kĂĄrtevƑ?

  • Meg lehet elƑzni?

  • Mikor kell permetezni?

  • Gyakori kĂ©rdĂ©sek

  • ÖsszefoglalĂĄs


Tavasszal piros dudorok jelentek meg a leveleken?

Sok kerttulajdonos megijed, amikor a CsodasövĂ©nyÂź elsƑ tavaszi levelein aprĂł piros, rĂłzsaszĂ­n vagy zöldespiros dudorok, kis "sapkĂĄk", hĂłlyagszerƱ kinövĂ©sek jelennek meg.

A lĂĄtvĂĄny valĂłban szokatlan, ezĂ©rt sokan gombabetegsĂ©gre, baktĂ©riumos fertƑzĂ©sre vagy sĂșlyos rovarkĂĄrtĂ©telre gyanakodnak.

A valósåg azonban ennél sokkal megnyugtatóbb.

A legtöbb esetben ezek levĂ©lgubacsok, amelyek ugyan feltƱnƑek, de nem veszĂ©lyeztetik a CsodasövĂ©nyÂź egĂ©szsĂ©gĂ©t, Ă©s ĂĄltalĂĄban csak ĂĄtmeneti esztĂ©tikai problĂ©mĂĄt jelentenek.


Mi az a levélgubacs?

A gubacs nem maga a kártevƑ.

A gubacs a növĂ©ny sajĂĄt szövetĂ©bƑl kialakulĂł kĂŒlönleges növedĂ©k, amelyet egy nagyon aprĂł ĂĄllati szervezet idĂ©z elƑ.

Szilféléken Európåban leggyakrabban:

  • gubacskĂ©pzƑ levĂ©ltetvek (Tetraneura ulmi, Colopha ulmicola)

  • ritkĂĄbban gubacsatkĂĄk (Aceria fajok)

okozzåk ezt a jelenséget.

Amikor tavasszal a rĂŒgyek fakadnak, ezek az aprĂł Ă©lƑlĂ©nyek megszĂșrjĂĄk a mĂ©g fejlƑdƑ levelet.

NyĂĄlukkal olyan növĂ©nyi hormonhatĂĄsĂș vegyĂŒleteket juttatnak a levĂ©l szöveteibe, amelyek a levĂ©l sejtjeit rendellenes növekedĂ©sre serkentik.

Ennek eredménye a jellegzetes piros vagy zöldes gubacs.

A gubacs valójåban egy természetes "mini lakås", amely:

  • vĂ©di a fejlƑdƑ kĂĄrtevƑt,

  • ĂĄllandĂł pĂĄratartalmat biztosĂ­t,

  • tĂĄplĂĄlĂ©kforrĂĄskĂ©nt is szolgĂĄl.


MiĂ©rt fƑleg enyhe telek utĂĄn jelenik meg?

A CsodasövényŸ tulajdonosok gyakran megfigyelik, hogy enyhe tél utån sokkal több gubacs jelenik meg.

Ennek egyszerƱ biológiai oka van.

A telelƑ levĂ©ltetvek vagy atkĂĄk jelentƑs rĂ©sze csak akkor pusztul el, ha hosszabb ideig tartĂł erƑs fagyok jelentkeznek.

Ha a tél enyhe,

  • több egyed telel ĂĄt,

  • tavasszal egyszerre sok lĂĄrva kel ki,

  • ezĂ©rt a gubacsok szĂĄma is jelentƑsen megnƑ.

Ez teljesen természetes folyamat.


Kårosítja a növényt?

Ez az a kérdés, amelyet a legtöbben feltesznek.

A vĂĄlasz:

szinte mindig nem.

A kutatåsok szerint az ilyen levélgubacsok:

✔ nem pusztítják el a levelet

✔ nem okoznak ágelhalást

✔ nem veszĂ©lyeztetik a sövĂ©ny Ă©letĂ©t

✔ nem csökkentik jelentƑsen a növekedĂ©st

✔ elsƑsorban csak esztĂ©tikai problĂ©mĂĄt jelentenek.

TermĂ©szetesen, ha egy levĂ©len rendkĂ­vĂŒl sok gubacs alakul ki, annak fotoszintĂ©zise kissĂ© romolhat, de egy egĂ©szsĂ©ges CsodasövĂ©nyÂź ezt könnyedĂ©n kompenzĂĄlja Ășj levelek fejlesztĂ©sĂ©vel.


Mi történik a gubacsban?

A gubacs belsejĂ©ben fejlƑdik a kĂĄrtevƑ.

Néhåny hét elteltével

  • kifejlƑdik,

  • elhagyja a gubacsot egy aprĂł nyĂ­lĂĄson keresztĂŒl,

  • majd mĂĄs növĂ©nyekre vagy Ă©letciklusĂĄnak következƑ ĂĄllomĂĄsĂĄra vĂĄndorol.

A gubacs ezutĂĄn:

  • elszĂĄrad,

  • megbarnul,

  • fokozatosan összezsugorodik,

  • vĂ©gĂŒl a levĂ©llel egyĂŒtt lehullik.

A helyén csupån egy apró lyuk marad.

Ez teljesen természetes jelenség.


Mikor lehet eredményesen védekezni?

Ez a legfontosabb tudnivalĂł.

A mĂĄr kialakult gubacsokat permetezĂ©ssel nem lehet megszĂŒntetni.

Ennek oka, hogy a kĂĄrtevƑ biztonsĂĄgban fejlƑdik a gubacs belsejĂ©ben.

A rovarölƑ szer oda mĂĄr nem jut be.

EzĂ©rt a vĂ©dekezĂ©s kizĂĄrĂłlag megelƑzƑ jellegƱ lehet.


A leghatĂ©konyabb megelƑzĂ©s

A szakirodalom szerint a leghatĂ©konyabb idƑpont:

tél végi lemosó permetezés

amikor

  • a rĂŒgyek mĂ©g zĂĄrtak,

  • vagy Ă©ppen duzzadni kezdenek.

Ilyenkor paraffinolajos lemosĂł permetezĂ©s, illetve engedĂ©lyezett rovarölƑ kĂ©szĂ­tmĂ©ny alkalmazĂĄsa jelentƑsen csökkentheti az ĂĄttelelƑ egyedek szĂĄmĂĄt.

Miutån a gubacs kialakult, a permetezés mår csak minimålis eredményt ad.


Kell-e aggĂłdni?

Nem.

A CsodasövĂ©nyÂź rendkĂ­vĂŒl erƑs növekedĂ©sƱ fajta.

A gubacsok néhåny hét alatt természetes módon eltƱnnek.

A sövĂ©ny tovĂĄbb fejlƑdik, Ășj leveleket hoz, Ă©s a nyĂĄr folyamĂĄn ĂĄltalĂĄban mĂĄr nyomuk sem marad.

EzĂ©rt a kertĂ©szeti gyakorlatban a levĂ©lgubacsokat inkĂĄbb esztĂ©tikai jelensĂ©gnek, mint valĂłdi növĂ©nyvĂ©delmi problĂ©mĂĄnak tekintjĂŒk.


Gyakori kérdések (GYIK)

FertƑzƑ a gubacs?

Nem. A gubacs nem gombabetegsĂ©g, ezĂ©rt nem terjed Ășgy, mint egy lisztharmat vagy rozsda.

Le kell szedni a leveleket?

Nem szĂŒksĂ©ges. A növĂ©ny magĂĄtĂłl megszabadul a gubacsos levelektƑl.

Elpusztulhat tƑle a sövĂ©ny?

Egészséges növény esetén gyakorlatilag nem.

NyĂĄron is megjelenik?

Leginkább tavasszal, a friss leveleken fordul elƑ.

Minden évben lesz?

Nem feltĂ©tlenĂŒl. ErƑssĂ©ge nagymĂ©rtĂ©kben fĂŒgg a tĂ©l idƑjĂĄrĂĄsĂĄtĂłl.


KertĂ©sz szakĂ©rtƑi tanĂĄcsa

Ha tavasszal piros gubacsokat låt a CsodasövényŸ levelein, ne ijedjen meg, és ne kezdjen azonnal intenzív permetezésbe.

Figyelje meg a növĂ©nyt nĂ©hĂĄny hĂ©ten keresztĂŒl.

A legtöbb esetben a kĂĄrtevƑ magĂĄtĂłl elhagyja a gubacsot, amely ezt követƑen elszĂĄrad Ă©s lehullik.

A következƑ szezonban elegendƑ egy jĂłl idƑzĂ­tett tĂ©l vĂ©gi lemosĂł permetezĂ©s, amely jelentƑsen mĂ©rsĂ©kelheti a gubacsok kialakulĂĄsĂĄt.


Összefoglalás

A CsodasövĂ©nyÂź levelein tavasszal megjelenƑ piros gubacsok termĂ©szetes eredetƱ levĂ©lelvĂĄltozĂĄsok. Ezeket leggyakrabban gubacskĂ©pzƑ levĂ©ltetvek vagy gubacsatkĂĄk idĂ©zik elƑ. BĂĄr lĂĄtvĂĄnyosak, a növĂ©ny egĂ©szsĂ©gĂ©t rendszerint nem veszĂ©lyeztetik, csupĂĄn ĂĄtmeneti esztĂ©tikai hibĂĄt jelentenek. A leghatĂ©konyabb vĂ©dekezĂ©s a tĂ©l vĂ©gi, rĂŒgypattanĂĄs elƑtti lemosĂł permetezĂ©s. A mĂĄr kialakult gubacsokat nem lehet permetezĂ©ssel megszĂŒntetni, de erre ĂĄltalĂĄban nincs is szĂŒksĂ©g, mert a kĂĄrtevƑ tĂĄvozĂĄsa utĂĄn a gubacs elszĂĄrad, a növĂ©ny pedig zavartalanul fejlƑdik tovĂĄbb.


FelhasznĂĄlt szakirodalom

TudomĂĄnyos publikĂĄciĂłk

  • Raman, A. (2011): Morphogenesis of insect-induced plant galls.

  • Stone, G.N. & Schönrogge, K. (2003): The adaptive significance of insect gall morphology. Trends in Ecology & Evolution.

  • Dreger-Jauffret, F. & Shorthouse, J.D. (1992): Diversity of Gall-Inducing Insects and Their Galls.

Egyetemi és kutatóintézeti forråsok

  • Virginia Tech Extension – Galls Made by Aphids, Adelgids, Phylloxerans, Psyllids and Midges.

  • Kansas State University Extension – Elm Pocket Gall.

  • University of Massachusetts Extension – Elm Cockscomb Gall Aphid.

  • Royal Horticultural Society (RHS) – Plant Galls.

  • Missouri Botanical Garden – Plant Galls and Gall-Forming Insects.

Magyar szakirodalom

  • Magyar NövĂ©nyvĂ©dƑ MĂ©rnöki Ă©s NövĂ©nyorvosi Kamara kiadvĂĄnyai.

  • Nemzeti ÉlelmiszerlĂĄnc-biztonsĂĄgi Hivatal (NÉBIH) – növĂ©nyvĂ©delmi tĂĄjĂ©koztatĂłk.

  • MATE (Magyar AgrĂĄr- Ă©s ÉlettudomĂĄnyi Egyetem) növĂ©nyvĂ©delmi jegyzetei.

ListairĂĄnyĂ­tĂĄs elemei

összesen 1 termék