Sövény távolsága a kerítéstől, sövény magassága

Sövények és fák telepítési távolsága és magassága

Szakmai útmutató a megfelelő növényhely megtervezéséhez

Egy sövény vagy egy fa telepítésekor az egyik leggyakoribb kérdés:

Milyen távolságra ültessük a kerítéstől vagy a telekhatártól?

A kérdés egyszerűnek tűnik, a helyes válasz azonban ennél összetettebb.

A növénytelepítésnél egyszerre kell figyelembe venni:

• a növény várható végleges magasságát;
• a növény várható szélességét;
• a gyökérzet térigényét;
• a lombkorona fejlődését;
• a tervezett metszési rendszert;
• a kerítés és az épületek helyzetét;
• a közlekedési felületeket;
• a közműveket;
• a szomszédos ingatlan használatát;
• valamint az adott település helyi előírásait.

1. Két különböző távolságot kell megkülönböztetnünk

A „telepítési távolság” kifejezést gyakran két különböző értelemben használjuk.

Jogi telepítési távolság

Ez az a minimális távolság, amelyet az adott területre vonatkozó jogszabály vagy helyi önkormányzati rendelet meghatározhat.

Kertészeti telepítési távolság

Ez az a távolság, amelyet a növény várható fejlődése, a sövény kialakítása, a metszhetőség, a fenntarthatóság és a kert használhatósága alapján szakmailag célszerűnek tartunk.

A kettő nem feltétlenül azonos.

2. Mit mond a jelenlegi országos szabályozás a sövényről?

A jelenlegi országos szabályozás szerint a telek határvonalain, az eltérő jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, kerítés és élősövény létesíthető.

Az élősövényt a tulajdonosnak a telekhatáron belül kell létesítenie és fenntartania, és úgy kell gondoznia, hogy az ne nyúljon túl a telekhatáron.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden magyarországi településen ugyanaz a konkrét ültetési távolság alkalmazható.

A helyi önkormányzati rendeletek további követelményeket határozhatnak meg.

Ezért jogi kérdésben mindig az adott ingatlanra és településre vonatkozó hatályos helyi építési szabályzatot és önkormányzati rendeleteket kell figyelembe venni.

3. Van-e Magyarországon egyetlen kötelező távolság a sövény és a kerítés között?

Nincs olyan egyszerű, minden magyarországi településre érvényes általános szabály, hogy minden sövényt például pontosan 50 cm-re vagy 1 méterre kell ültetni a kerítéstől.

A helyi szabályozások településenként eltérhetnek.

Egyes önkormányzatok például a sövény várható magasságához vagy a növény várható méretéhez kapcsolódó távolságokat határoznak meg.

Ezért ha valaki konkrét ingatlan esetében szeretné meghatározni a jogilag megengedett telepítési távolságot, az adott település szabályozását kell ellenőrizni.

4. Miért nem célszerű automatikusan közvetlenül a kerítés mellé ültetni?

A jogi lehetőség és a kertészeti célszerűség két külön kérdés.

Egy fiatal sövénycsemete kezdetben keskeny és kis méretű. Néhány év alatt azonban a növény oldalhajtásokat fejleszt, vastagodik, szélesedik, és jelentős növénytömeget alakít ki.

Ha túl közel telepítjük a kerítéshez, hosszabb távon több probléma is jelentkezhet.

• Nehézzé válik a metszés. A kerítés és a növény közötti keskeny résben nehéz hozzáférni a növényhez.
• A kerítés karbantartása akadályozott lehet. Festés, javítás vagy kerítéscsere esetén a növény útban lehet.
• A hajtások átnőhetnek a szomszéd felé. A sövényt rendszeresen gondozni kell.
• A növény túlzsúfolttá válhat. A megfelelő légmozgás és fényellátás fontos a növény egészséges fejlődéséhez.
• A gyökérzet számára is helyet kell biztosítani.

5. A túl nagy távolság sem feltétlenül jó

Az ellenkező véglet sem optimális.

Ha a sövényt indokolatlanul távol ültetjük a kerítéstől, értékes kertfelületet veszítünk, és egy olyan sáv alakulhat ki a kerítés és a sövény között, amelyet külön kell gondozni.

A cél tehát nem a lehető legnagyobb távolság.

A cél a növény várható méretéhez és a fenntartási rendszerhez illeszkedő optimális telepítési távolság.

6. A végleges sövényméretből kell visszaszámolni

A sövény telepítési helyének meghatározásakor mindig a tervezett végleges állapotból érdemes kiindulni.

Nem azt kell megkérdezni:

„Mekkora ez a növény most?”

Hanem:

„Mekkora lesz a sövény néhány év múlva, amikor már elérte a tervezett méretét?”

Ha például egy sövényt 80–100 cm széles növényfallá szeretnénk nevelni, akkor a telepítési helyet úgy kell megválasztani, hogy a kifejlett növény teljes szélessége a saját ingatlanon belül tartható legyen.

7. A sövény magassága és szélessége összefügg

A magas sövény általában nagyobb térigényt jelent.

Egy 60–80 cm magas alacsony sövény egészen más térigényű, mint egy 2–3 méteres belátásvédelmi növényfal.

A magas sövény:

• nagyobb lombtömeget fejleszt;
• nagyobb oldalirányú teret igényel;
• rendszeresebb vagy erősebb metszést igényelhet;
• nagyobb szélterhelésnek lehet kitéve;
• és a fenntartása is több figyelmet igényelhet.

Ezért nem lehet minden sövényre ugyanazt a telepítési távolságot alkalmazni.

8. A sövény kerítéstől való távolsága és a növények közötti távolság nem ugyanaz

Két különböző távolságot kell megkülönböztetni.

A kerítéstől vagy telekhatártól mért távolság

Ez azt határozza meg, hogy hol helyezkedjen el a sövény a telken belül.

A növények közötti ültetési távolság

Ez azt határozza meg, hogy milyen sűrűn telepítjük egymás mellé a növényeket.

A kettőt nem szabad összekeverni.

9. Egy- vagy kétsoros sövény?

A sövény kialakítható egy vagy két sorban.

Egysoros telepítés: kevesebb növény szükséges, kisebb telepítési sávot igényel és egyszerűbb a fenntartása.

Kétsoros telepítés: nagyobb növénysűrűséget és gyorsabban kialakuló összefüggő növényfalat biztosíthat, ugyanakkor nagyobb helyigénnyel jár.

Kétsoros telepítésnél célszerű a növényeket úgy elhelyezni, hogy a két sor egymáshoz képest eltolva, úgynevezett cikk-cakk rendszerben álljon.

10. A Csodasövény® esetében különösen fontos a metszés

A Csodasövény® sajátossága, hogy metszéssel erőteljesen bokrosítható.

Az 1, 2 és 3 éves növényeknél egyaránt fontos a megfelelő visszametszés.

A telepítési távolság megtervezésekor ezért nem az ültetés napján látható növényméretből kell kiindulni.

A várható végleges sövény méretét kell alapul venni.

11. Mikor tekinthető egy sövény jól megtervezettnek?

Egy jól megtervezett sövény esetében:

• a növények megfelelő sűrűségben állnak;
• a sövény alja nem marad indokolatlanul nyitott;
• a növény elegendő helyet kap a fejlődéshez;
• a kerítés hozzáférhető marad;
• a sövény metszhető;
• a növény nem nő át a szomszédos telekre;
• a sövény magassága összhangban van a környezetével;
• a gyökérzóna számára megfelelő hely áll rendelkezésre.

A jó sövény nemcsak szép, hanem hosszú távon fenntartható is.

12. A fák telepítése teljesen más megközelítést igényel

A fa nem sövény.

Egy fa esetében nemcsak a növény szélességével kell számolni, hanem:

• a törzs jövőbeli méretével;
• a gyökérzet kiterjedésével;
• a lombkorona átmérőjével;
• az ágak várható kinyúlásával;
• a fa magasságával;
• az épületektől való távolsággal;
• a közművekkel;
• a légvezetékekkel;
• a közlekedési útvonalakkal;
• és a szomszédos ingatlan használatával.

13. A fánál is a kifejlett állapotot kell figyelembe venni

A leggyakoribb hiba:

„Most még kicsi, ezért elfér.”

A telepítéskor egy fa gyakran csak néhány méter magas. Néhány év vagy évtized múlva azonban a korona többszörösére nőhet, az ágak elérhetik a szomszédos területet, a gyökérzet jelentősen kiterjedhet, és a fa árnyékot vethet épületekre vagy a kertre.

Ezért a fa helyét nem a vásárláskori mérete alapján kell kijelölni.

14. A fa és az épület közötti távolság

Épület közelében különösen fontos a megfelelő helyválasztás.

A korona:

• árnyékolhat;
• hozzáérhet a tetőhöz;
• akadályozhatja az eresz és a tető karbantartását;
• vihar esetén kockázatot jelenthet;
• és jelentős oldalirányú teret foglalhat el.

Nagyra növő fa esetén ezért célszerű már az ültetéskor úgy megválasztani a helyet, hogy a kifejlett korona számára elegendő tér álljon rendelkezésre.

15. Országos szabályozás a fák telepítésénél

A jelenlegi országos építési szabályozás a fák elhelyezésénél is meghatároz bizonyos követelményeket.

A szabályozás szerint a fa gyökérzete és lombkoronája nem veszélyeztetheti az építményeket és azok rendeltetésszerű használatát.

A lakóingatlan kerítésétől és épülettől – a közterületi határvonalon álló kerítés kivételével – a lombkorona mérete alapján meghatározott minimális távolságokat kell figyelembe venni:

A konkrét telepítés előtt mindig ellenőrizni kell az adott település hatályos helyi építési szabályzatát és önkormányzati rendeleteit is.

16. Közlekedésbiztonság: a sövény magassága sem mindegy

Utcafronton a sövény magasságát nemcsak a belátásvédelem szempontjából kell megtervezni.

A növényzet nem akadályozhatja:

• a gyalogos közlekedést;
• a járművek közlekedését;
• a kapubejárást;
• a közlekedési csomópontok beláthatóságát.

Különösen fontos ez útkereszteződések, kapubejárók és keskeny járdák közelében.

17. A közművek is meghatározzák a telepítés helyét

Sövény vagy fa telepítése előtt érdemes megvizsgálni, hogy található-e a közelben:

• vízvezeték;
• szennyvízvezeték;
• gázvezeték;
• elektromos vezeték;
• távközlési vezeték;
• drénrendszer;
• öntözőrendszer.

A növény gyökérzónája idővel jelentősen nagyobb lehet, mint amire a telepítéskor számítunk.

18. A jó telepítési távolság egyik legfontosabb ismérve: hozzáférhetőség

A telepítésnél nemcsak a növény fejlődésére kell gondolni.

A növényt a következő években gondozni is kell.

19. A „falig ültetés” gyakori hiba

Sokan úgy gondolkodnak:

„A sövénynek a kerítésnél kell lennie, ezért ültessük közvetlenül mellé.”

Ez logikusnak tűnik, de hosszú távon sok esetben problémát okoz.

A sövénynek nem a kerítést kell elfoglalnia.

A sövény feladata a térhatárolás.

A kerítés és a növényfal között kialakított megfelelő fenntartási sáv hosszú távon sok gondot előzhet meg.

20. A jó sövénytervezés három méretet vesz figyelembe

1. Telepítési méret

A növény mérete az ültetéskor.

2. Nevelési méret

A növény mérete a következő években, amikor kialakítjuk a sövény szerkezetét.

3. Végleges méret

A sövény tervezett magassága és szélessége a fenntartott állapotában.

21. Gyakori telepítési hibák

• A növény mai mérete alapján tervezünk.
• Minden növényre ugyanazt a távolságot alkalmazzuk.
• Csak a magasságot vesszük figyelembe.
• Nem számolunk a sövény szélességével.
• Nem gondolunk a későbbi metszésre.
• Nem számolunk a kerítés későbbi javításával.
• Figyelmen kívül hagyjuk a helyi szabályokat.
• A fát sövényként kezeljük.

22. Sövény vagy fa? Nem ugyanaz a tervezési feladat

A sövény egy tervezett, összefüggő növényfal. A magassága és szélessége rendszeres metszéssel szabályozható.

A fa önálló, hosszú életű növényegyed. A kifejlett lombkorona, törzs és gyökérzóna jelentős térigényt jelenthet, ezért a helyét sokkal hosszabb távra kell megtervezni.

23. A jó telepítési döntés hosszú évekre szól

Egy sövény esetében is években, egy fánál gyakran évtizedekben kell gondolkodni.

A rossz helyre ültetett növény problémája nem feltétlenül az első évben jelentkezik.

Lehet, hogy csak öt év múlva válik nyilvánvalóvá, amikor:

• a sövény már túl széles;
• a fa lombkoronája eléri a tetőt;
• a gyökérzet akadályozza a burkolatot;
• a növény átnő a szomszédhoz;
• vagy a metszés már csak komoly munkával végezhető el.

Ezért a növénytelepítésnél az egyik legjobb szakmai szemlélet:

Ne a mai növényt tervezzük meg, hanem a holnapi növényt.

24. Gyakorlati döntési modell

Mielőtt sövényt ültetünk, érdemes a következő kérdéseket végigvenni:

1. Milyen magas sövényt szeretnénk?
2. Milyen széles lesz várhatóan?
3. Mennyire tömör növényfalat szeretnénk?
4. Egy vagy két sorban telepítünk?
5. Mennyi hely marad a kerítés és a sövény között?
6. Milyen helyi előírások vonatkoznak az ingatlanra?

25. Összefoglalás

A sövény és a fa megfelelő telepítési helyének meghatározása nem egyetlen centiméterérték kiválasztása.

Ez növénybiológiai, kertészeti, műszaki és jogi szempontokat egyszerre figyelembe vevő tervezési feladat.

A helyes döntéshez ismerni kell:

• a növény várható magasságát;
• várható szélességét;
• gyökérzónáját;
• a tervezett metszési rendszert;
• a kerítés és épületek helyét;
• a közműveket;
• a közlekedési viszonyokat;
• a szomszédos ingatlanok helyzetét;
• és az adott település hatályos helyi szabályait.

Ha ezt a kérdést tesszük fel először, a megfelelő telepítési hely már sokkal könnyebben meghatározható.

A jó sövény nem attól jó, hogy közel van a kerítéshez.
Attól jó, hogy hosszú éveken keresztül ott tud maradni,
ahol eredetileg megterveztük.

Szakmai megjegyzés: A növények telepítésére vonatkozó jogi előírások településenként eltérhetnek és időről időre változhatnak. A konkrét ingatlan esetében mindig az aktuálisan hatályos országos és helyi önkormányzati szabályozást kell ellenőrizni. A jelen anyag kertészeti tájékoztató, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.