Hogyan változtatja meg a szél a növény vízigényét, hőterhelését és a kert mikroklímáját?
Amikor egy kert adottságait vizsgáljuk, általában három dolog jut először eszünkbe:
mennyi napfényt kap,
milyen a talaja,
és mennyi víz áll rendelkezésre.
Van azonban egy negyedik tényező, amelyet sokkal könnyebb figyelmen kívül hagyni:
a szél.
Pedig két, egymástól néhány száz méterre lévő kertben ugyanaz a növény egészen másképpen fejlődhet attól függően, mennyire kitett a terület.
A szél ugyanis nemcsak mozgatja az ágakat.
Befolyásolja a növény vízvesztését, a levelek hőmérsékletét, a talaj kiszáradását, a téli vízháztartást, és erős szélben közvetlen mechanikai terhelést is jelent.
Ezért a klímatűrő növényválasztásnál a széllel is számolnunk kell.
A szél nem látszik – a hatása igen
Egy forró nyári napon könnyen észrevesszük a tűző napot.
Látjuk, ha kiszáradt a talaj.
Érezzük a hőséget.
A szél hatását viszont sokszor csak közvetve vesszük észre.
A növény:
gyorsabban hervad,
a talaj hamarabb kiszárad,
a levelek széle barnulhat,
a fiatal hajtások sérülhetnek,
a növekedés visszafogottabb lehet.
Pedig lehet, hogy ugyanannyi eső esett, és ugyanannyit öntöztünk, mint egy védettebb kertben.
A különbség a kitettség.
A növény folyamatosan vizet veszít
A 7. és 8. részben már beszéltünk a növény vízháztartásáról.
A gyökerek vizet vesznek fel a talajból, a levelek pedig párologtatnak.
A növény számára az az ideális, ha a gyökérzet képes pótolni az elvesztett vizet.
A szél ezt az egyensúlyt változtathatja meg.
A levél körül normálisan kialakul egy vékonyabb, párásabb levegőréteg.
A légmozgás ezt folyamatosan eltávolítja és szárazabb levegővel helyettesítheti.
Ennek következtében a párologtatás feltételei megváltoznak, és megfelelő körülmények között fokozódhat a növény vízvesztése.
Egyszerűen fogalmazva:
A szél képes gyorsabban „kihúzni” a vizet a kertből.
Nem minden szél egyforma
Nagyon nem mindegy:
milyen erős,
milyen tartós,
milyen száraz a levegő,
milyen a hőmérséklet,
és mennyi víz áll a növény rendelkezésére.
Egy enyhe légmozgás önmagában nem feltétlenül kedvezőtlen.
Sőt, a levegő mozgása a növény környezetének természetes része.
Más azonban egy folyamatosan szeles, kitett terület.
Különösen akkor, ha a szél:
magas hőmérséklettel és száraz talajjal találkozik.
Ilyenkor több stressztényező egyszerre hat a növényre.
A legnehezebb kombináció: hőség + szárazság + szél
Képzeljünk el egy júliusi délutánt.
35 °C körüli hőmérséklet.
Erős napsugárzás.
Hetek óta kevés csapadék.
A talaj nedvességtartalma alacsony.
És közben folyamatos szél fúj.
A növénynek egyszerre kell megbirkóznia:
a magas hőmérséklettel,
a nagy párologtatási igénnyel,
a csökkenő talajnedvességgel,
és a légmozgással.
Egy olyan növény, amely szélvédett környezetben jól tolerálja a nyári szárazságot, ugyanezen a napon egy erősen kitett helyen már sokkal nagyobb stresszt élhet át.
Ez mutatja meg igazán:
A klímatűrés nem különálló tulajdonságok egyszerű összege.
A környezeti tényezők egymást erősíthetik.
A szél a talajt is szárítja
Nemcsak a növény leveleiről beszélünk.
A légmozgás a talajfelszín párolgását is befolyásolja.
Különösen:
csupasz talajon,
erős napsütésben,
alacsony páratartalom mellett.
Ezért egy kitett terület talaja gyorsabban elveszítheti nedvességét, mint egy szélvédett kerté.
Itt ismét előkerül a talajtakarás jelentősége.
A megfelelő mulcs mérsékelheti a talajfelszín közvetlen kiszáradását, miközben más előnyöket is biztosíthat a gyökérzónának.
A szél hűt – akkor miért probléma?
Jogos kérdés.
Meleg időben mi magunk is kellemesebbnek érezzük a szeles időt.
A légmozgás valóban befolyásolhatja a levelek hőcseréjét, és bizonyos helyzetekben csökkentheti a levél túlzott felmelegedését.
De a növény számára a kép összetettebb.
A hűtőhatás mellett a légmozgás fokozhatja a vízvesztést is.
Ha elegendő víz áll rendelkezésre, ez nem feltétlenül jelent komoly problémát.
Ha azonban a talaj már száraz, a növény egyre nehezebben tudja pótolni az elveszített vizet.
Ezért nem mondhatjuk egyszerűen:
„A szél jó, mert hűt.”
vagy
„A szél rossz, mert szárít.”
A hatás mindig a körülményektől függ.
A növény alakját is formálhatja a szél
A tartós légmozgás nemcsak a vízháztartásra hat.
A növény mechanikai terhelést is kap.
Ennek hatására:
a hajtások folyamatosan mozognak,
az ágak terhelést kapnak,
a levelek sérülhetnek,
erősebb széllökések pedig ág- vagy hajtástörést is okozhatnak.
A tartósan szeles termőhelyen fejlődő növények növekedési formája is eltérhet a védett helyen nevelt példányokétól.
Egyes növények jól alkalmazkodnak ehhez.
Mások kevésbé.
Ezért szeles helyre nemcsak szárazságtűrő, hanem mechanikailag is megfelelő növényt kell választani.
Egy gyorsan növő sövénynél különösen fontos a szél
A gyors növekedés előny.
De a gyorsan fejlődő, hosszú fiatal hajtások érzékenyebbek lehetnek a mechanikai terhelésre.
Ezért a sövény megfelelő nevelése és metszése nemcsak esztétikai kérdés.
A rendszeres metszés elősegítheti a sűrűbb, elágazóbb szerkezet kialakulását.
Egy jól felépített sövény a későbbiekben nemcsak takar.
A kert mikroklímáját is alakítja.
A sövényből szélvédelem lehet
Itt válik igazán érdekessé a történet.
A szél kezdetben stresszt jelenthet a fiatal sövény számára.
Később azonban maga a sövény válhat a kert egyik legfontosabb szélvédő elemévé.
Egy megfelelően kialakított növényfal mérsékelheti a mögötte lévő terület szélterhelését.
Ez kedvezően befolyásolhatja:
a kert mikroklímáját,
a talaj kiszáradását,
a növények párologtatási terhelését,
és a kert használhatóságát is.
Vagyis:
A sövény nemcsak alkalmazkodhat a mikroklímához. Meg is változtathatja azt.
Nem biztos, hogy a teljesen tömör fal a legjobb szélfogó
Első gondolatként azt hihetnénk:
minél tömörebb az akadály, annál jobban megállítja a szelet.
A szélvédelem azonban ennél összetettebb.
Egy teljesen tömör fal fölött és mellett a levegő felgyorsulhat, mögötte pedig erősebb örvénylés alakulhat ki.
Egy részben áteresztő növényállomány ezzel szemben fokozatosabban lassíthatja a légáramlást.
Ez az egyik oka annak, hogy egy jól kialakított sövény kiváló szélvédő elem lehet.
Nem feltétlenül „megállítja” a szelet.
Mérsékli annak sebességét.
A szélvédelem távolabb is érezhető
Egy sövény hatása nem ér véget közvetlenül a növények mögött.
A szélsebesség csökkenése a sövénytől bizonyos távolságig érzékelhető lehet.
A pontos hatás függ:
a sövény magasságától,
sűrűségétől,
szerkezetétől,
a szél irányától,
és a környező tereptől.
Ezért a sövény telepítése akár tudatos mikroklíma-tervezési eszköz is lehet.
Nemcsak azt kérdezhetjük:
„Hol szeretném eltakarni a szomszédot?”
Hanem azt is:
„Honnan érkezik a kertet leginkább terhelő szél?”
A szélirány fontosabb lehet, mint gondolnánk
Egy kert ritkán egyformán szeles minden irányból.
Érdemes megfigyelni:
melyik oldalról érkezik leggyakrabban erős szél,
hol alakul ki huzathatás az épületek között,
hol gyorsul fel a levegő a kerítés mellett,
melyik sarok védett,
és melyik terület folyamatosan kitett.
Ehhez nincs feltétlenül szükség műszerre.
A kert maga is mutatja a jeleket.
Figyeljük meg:
a növények mozgását,
a lehullott levelek útját,
a kiszáradó területeket,
a hó felhalmozódását,
és azt, hol kellemetlen tartózkodni szeles időben.
Az épületek is megváltoztatják a szelet
A ház nem egyszerűen szélvédő.
A levegő az épületet megkerüli.
A sarkoknál és szűk átjárókban felgyorsulhat.
Két épület között kialakulhat erősebb légáramlás.
Egy magas, tömör kerítés mögött pedig örvénylés keletkezhet.
Ezért egy látszólag védett városi kertben is lehetnek kifejezetten szeles pontok.
Ismét a mikroklímához jutunk vissza:
nem a település szélviszonyait kell ismernünk, hanem a növény konkrét helyét.
Télen másképpen jelent veszélyt a szél
A 10. részben már érintettük a téli kiszáradást.
Ez különösen az örökzöld és télizöld növényeknél lehet fontos.
A levelek télen is veszíthetnek vizet.
Közben a talaj hideg vagy fagyott lehet, így a gyökerek vízfelvétele korlátozottabbá válhat.
Ha ehhez erős, száraz szél társul, a növény vízháztartása felborulhat.
Ezért előfordulhat:
nem a fagy hőmérséklete önmagában okozza a problémát, hanem a hideg + szél + korlátozott vízfelvétel együttese.
Ez újabb jó példa arra, miért kell a klímatűrést rendszerként vizsgálnunk.
Sóval terhelt téli szél külön probléma lehet
Közutak mellett új tényező jelenhet meg.
A forgalom és a szél sós permetet juttathat a növényekre, illetve a só a talajba is kerülhet.
Ez már nem egyszerűen széltűrés.
A növény sótűrése is fontossá válik.
Ezért közút melletti sövényválasztásnál külön termőhelyi kategóriát érdemes kialakítanunk.
Egy növény lehet:
jó szárazságtűrő,
jó fagytűrő,
jó széltűrő,
és mégis alkalmatlan olyan helyre, ahol rendszeresen jelentős sóterhelés éri.
A szélnek pozitív hatásai is vannak
Nem szeretnénk a szelet kizárólag problémaként bemutatni.
A megfelelő légmozgás segítheti a növényállomány átszellőzését.
Csökkentheti azt az időt, amíg a lomb nedves marad.
Bizonyos növénybetegségek szempontjából ez kedvező lehet.
Meleg időben a légmozgás a hőleadást is segítheti.
A cél tehát nem:
szélmentes kertet építeni.
Hanem:
kiegyensúlyozott mikroklímát kialakítani.
Hogyan segítsünk egy szeles kert növényeinek?
A legfontosabb ismét a megfelelő növényválasztás.
Egy erősen kitett területre olyan növény való, amely képes az adott körülményekhez alkalmazkodni.
Emellett sokat segíthet:
a talaj megfelelő vízgazdálkodása,
a talajtakarás,
a begyökeresedés alatti gondos vízellátás,
a megfelelő metszés,
és szükség esetén a fiatal növények átmeneti mechanikai védelme.
A cél nem az, hogy mesterségesen megszüntessük a szelet.
Hanem hogy a növény fokozatosan képes legyen alkalmazkodni a termőhelyéhez.
A frissen telepített sövény még nem szélfogó
Ez különösen fontos.
Amikor elültetünk egy fiatal sövénysort, még nem rendelkezünk azzal a mikroklíma-védelemmel, amelyet néhány év múlva a kifejlett sövény biztosíthat.
Sőt.
A fiatal növények ekkor még:
korlátozott gyökérzettel rendelkeznek,
könnyebben kiszáradhatnak,
és mechanikailag is érzékenyebbek lehetnek.
Ezért a telepítés első időszaka szeles területen fokozott figyelmet igényelhet.
Később azonban megfordulhat a helyzet.
A megfelelően kialakított sövény már maga védi a kertet.
Hogyan jelenjen meg a szél a Klímatűrési Profilban?
A korábbi tervezés során a szelet nem tettük az öt fő klímatűrési pontszám közé.
Ezt továbbra is szakmailag indokoltnak tartom.
A szél ugyanis erősen termőhelyfüggő, és több különböző növényi tulajdonságon keresztül fejti ki hatását.
Ezért a fő pontszám mellett külön kiegészítő adatként érdemes feltüntetnünk:
Szél- és kitettségtűrés
Egyszerű, vásárlóbarát besorolással:
Védett helyet igényel
Mérsékelten kitett helyre alkalmas
Szeles, kitett helyre is alkalmas
Ezt szükség esetén külön megjegyzésekkel egészíthetjük ki.
Például:
Téli kiszáradásra érzékeny
vagy
Fiatal korban szélvédelmet igényelhet.
Ez többet segít a vásárlónak, mint egy újabb nehezen értelmezhető pontszám.
A sövény szélvédő képességét is érdemes külön jelölni
Itt egy új lehetőség nyílik a növényadatlapjainkon.
Nemcsak azt vizsgálhatjuk:
Mennyire bírja a növény a szelet?
Hanem azt is:
Mennyire alkalmas szélvédő sövény kialakítására?
Ez két külön kérdés.
Egy növény lehet széltűrő, de nem feltétlenül alkot megfelelő szerkezetű sövényt.
Más faj viszont sűrű, megfelelő magasságú és jól alakítható növényfalat képezhet.
Ezért a jövőbeli növényválasztó rendszerben akár külön funkcióként is megjelenhet:
SZÉLVÉDŐ SÖVÉNY
Ez a klímatűrő kert koncepciójába nagyon jól illeszkedik.
Egy egyszerű szélteszt a kertben
Nem kell meteorológiai állomást vásárolnunk.
Néhány héten keresztül figyeljük meg a kertet szeles napokon.
Tegyük fel magunknak a kérdést:
Honnan érkezik a legerősebb szél?
Hol gyorsul fel?
Hol szárad ki leggyorsabban a talaj?
Mely növények mozognak folyamatosan?
Hol lenne szükség védelemre?
És hol szeretnénk megtartani a légmozgást?
Ezzel már elkészíthetjük kertünk egyszerű széltérképét.
A mikroklíma-térképpel együtt ez nagyon értékes segítség lehet a növényválasztásnál.
A szél nemcsak probléma – tervezési lehetőség
Ez a 11. rész legfontosabb üzenete.
A szelet nem tudjuk kikapcsolni.
De figyelembe tudjuk venni.
Megfelelő növényválasztással és tudatos kerttervezéssel egy kitett kert mikroklímája jelentősen javítható.
És itt a sövénynek különleges szerepe van.
Mert kevés olyan kerti elem létezik, amely egyszerre lehet:
térelválasztó,
belátásgátló,
zöldfelület,
élőhely,
por- és zajcsökkentő növényállomány,
és mikroklímát alakító szélvédő.
Ezért a jövő sövényét nemcsak aszerint érdemes kiválasztani, hogy:
milyen gyorsan nő,
milyen magas lesz,
vagy
milyen szép.
Azt is meg kell kérdeznünk:
Mit fog tenni a kert mikroklímájával?
Ez már túlmutat a hagyományos növényválasztáson.
Ez a klímatűrő kert tervezése.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 12. részben:
Öntözni kell a klímatűrő növényt? – Miért nem jelent a klímatűrés öntözésmentességet, és hogyan lehet kevesebb vízzel biztonságosabban kertészkedni?