A szárazságtűrés fontos tulajdonság. De önmagában még nem tesz egy növényt klímatűrővé.
Az előző részben meghatároztuk, mit értünk klímatűrő növény alatt.
Most érdemes külön foglalkoznunk azzal a tulajdonsággal, amelyet a legtöbben elsőként társítanak hozzá: a szárazságtűréssel.
A kettő ugyanis nem ugyanaz.
Egy növény lehet kiválóan szárazságtűrő, miközben érzékeny a pangó vízre, a téli hidegre vagy egy másik termőhelyi szélsőségre.
Más növény pedig lehet csak közepesen szárazságtűrő, de szélesebb talajtartományban, változatosabb körülmények között biztonságosan nevelhető.
Ezért fontos különbséget tennünk:
A szárazságtűrés azt mutatja meg, hogyan viseli a növény a vízhiányt. A klímatűrés azt vizsgálja, hogyan képes alkalmazkodni a változó környezeti feltételek egészéhez.
A szárazságtűrés tehát a klímatűrés egyik fontos eleme.
De csak az egyik.
Mit jelent valójában a szárazság?
Kertészeti szempontból a szárazságot nem lehet egyszerűen úgy meghatározni, hogy:
„Nem esik az eső.”
A növény számára az a lényeg, hogy a gyökérzónában rendelkezésre áll-e annyi felvehető víz, amennyire szüksége van.
Ezért ugyanaz a csapadékmentes időszak két különböző kertben egészen más hatással járhat.
Egy mélyebb, jó szerkezetű, megfelelő szervesanyag-tartalmú talaj hosszabb ideig képes vizet biztosítani.
Egy sekély vagy gyorsan kiszáradó homoktalajban ugyanaz a növény sokkal hamarabb kerülhet vízstresszbe.
A szárazság tehát nemcsak időjárási kérdés.
Talajkérdés is.
Mi történik a növénnyel, amikor kevés a víz?
A növény folyamatos kapcsolatban áll a környezetével.
A gyökérzet vizet vesz fel a talajból, miközben a növény elsősorban a leveleken keresztül vizet veszít.
Normális körülmények között ezt az egyensúlyt képes fenntartani.
Ha azonban a talaj kiszárad, a vízfelvétel nehezebbé válik.
Közben egy forró, napos, szeles napon a növény vízvesztesége jelentős lehet.
Amikor a vízvesztés és a vízfelvétel közötti egyensúly tartósan felborul, vízstressz alakul ki.
A növény erre különböző módokon reagálhat.
Csökkentheti a párologtatását, lassíthatja a hajtásnövekedést, kisebb leveleket fejleszthet, leveleket hullathat, vagy átmenetileg szinte leállíthatja a növekedését.
Súlyosabb esetben hervadás, levélszáradás, hajtáselhalás, végül pedig az egész növény pusztulása következhet be.
Mitől szárazságtűrőbb az egyik növény, mint a másik?
Nincs egyetlen tulajdonság, amely minden szárazságtűrő növényre egyformán jellemző.
A különböző növények eltérő stratégiákat alkalmazhatnak.
Az egyik fontos tényező a gyökérzet.
Egy jól fejlett gyökérrendszer nagyobb talajtérfogatból képes vizet felvenni. Egyes növények mélyebbre hatoló gyökerekkel olyan vízkészleteket is elérhetnek, amelyekhez egy sekélyebb gyökérzetű növény már nem fér hozzá.
Más növények a vízveszteséget csökkentik hatékonyabban.
Ebben szerepe lehet például:
-
a levél méretének,
-
a levél felületének,
-
a viaszrétegnek,
-
a sztómák működésének,
-
a lombszerkezetnek,
-
illetve annak, hogyan szabályozza a növény a növekedését stresszhelyzetben.
A szárazságtűrés tehát biológiai alkalmazkodási képesség, nem pedig egyszerűen annyi, hogy „ennek a növénynek kevés víz kell”.
Túlélni és jól fejlődni nem ugyanaz
Ez az egyik legfontosabb különbség, amelyet növényvásárláskor érdemes megérteni.
Egy növény képes lehet túlélni egy hosszabb száraz időszakot.
De közben:
alig növekszik,
ritkul a lombja,
elveszítheti leveleinek egy részét,
csökkenhet a díszítőértéke,
és sövény esetében romolhat a takaróképessége.
Biológiai értelemben túlélte a szárazságot.
De kertészeti szempontból vajon megfelelően teljesített?
Nem feltétlenül.
Ezért a Sövényáruház Klímatűrési Profiljában nem pusztán azt szeretnénk vizsgálni:
„Túléli-e a szárazságot?”
Hanem azt:
„Mennyire képes a növény szárazabb körülmények között is megtartani azt a funkciót, amelyért elültettük?”
Sövénynél például különösen fontos különbség.
Ha a célunk egy sűrű takarósövény, akkor nem elég, hogy a növény életben marad.
Növekednie, hajtania és lombot fejlesztenie is kell.
A szárazságtűrő növényt is öntözni kell
Ez talán a leggyakoribb félreértés.
Ha egy növényről azt olvassuk, hogy szárazságtűrő, könnyen arra következtethetünk:
„Ezt akkor nem kell locsolni.”
Ez hibás következtetés.
Különösen a telepítés utáni időszakban.
Egy frissen ültetett növény még nem rendelkezik azzal a kiterjedt gyökérzettel, amely később lehetővé teszi számára a nagyobb talajtérfogat vízkészletének kihasználását.
A Royal Horticultural Society ezért a szárazságtűrő növényeknél is hangsúlyozza a megfelelő telepítést és a begyökeresedési időszak vízellátását. RHS – Drought-resistant plants
Ezért érdemes két teljesen külön fogalmat használnunk:
Telepítési vízigény
Mennyi segítségre van szüksége a növénynek a telepítés és begyökeresedés időszakában?
és
Beállt növény szárazságtűrése
Mennyire képes egy már kialakult gyökérzettel rendelkező növény a hosszabb száraz időszakokat tolerálni?
A kettőt nem szabad összekeverni.
Mennyi idő alatt válik egy növény „beállt” növénnyé?
Erre nincs minden növényre érvényes pontos idő.
Függ:
a növény fajától és méretétől,
a gyökérzet állapotától,
a telepítés időpontjától,
a talajtól,
az öntözéstől,
és az adott év időjárásától.
Ezért veszélyes lenne azt mondani:
„Az első év után már nem kell öntözni.”
Ehelyett a növényt kell figyelni.
A cél az, hogy megfelelő gyökérrendszert alakítson ki, mielőtt komoly vízhiánnyal kell megküzdenie.
A talaj döntő szerepet játszik
Vegyünk két azonos növényt.
Az egyiket jó szerkezetű, megfelelő víztartó képességű talajba ültetjük.
A másikat gyorsan kiszáradó, nagyon homokos talajba.
Ugyanazon hőmérséklet és ugyanannyi csapadék mellett a két növény gyökérzónájában egészen más lehet a rendelkezésre álló víz mennyisége.
Ezért amikor azt mondjuk:
„Ez a növény szárazságtűrő.”
mindig hozzá kell gondolnunk:
milyen talajban?
A növény szárazságtűrését ugyanis a termőhely jelentősen befolyásolja.
A talaj víztartó képessége javítható
Ez jó hír.
Nem minden adottságon tudunk változtatni, de a talaj állapotán sok esetben igen.
A megfelelő talajszerkezet és szervesanyag-gazdálkodás segíthet abban, hogy a talaj jobban kezelje a vizet.
A talajtakarás pedig csökkentheti a felszín párolgási veszteségét, mérsékelheti a talaj felmelegedését és visszaszoríthatja a növényekkel a vízért versengő gyomokat.
Ezért a klímatűrő kertben három dolgot nem érdemes egymástól elválasztani:
növényválasztás, talaj és vízgazdálkodás.
A megfelelő növény rosszul kezelt talajban nem fogja automatikusan megoldani a problémát.
Nem mindegy, hogyan öntözünk
A szárazabb klímához alkalmazkodó kertben az öntözés célja nem egyszerűen az, hogy gyakran adjunk egy kevés vizet.
Sok esetben hatékonyabb lehet a gyökérzóna megfelelő átnedvesítése, majd az, hogy a növény gyökerei fokozatosan nagyobb talajtérfogatot használjanak.
A pontos öntözési mód természetesen függ:
a növénytől,
a talajtól,
az időjárástól,
a telepítés korától,
és a gyökérzóna mélységétől.
Ezért univerzális öntözési recept sincs.
A „minden este tíz perc locsolás” nem feltétlenül jelent megfelelő vízellátást.
A hőség és a szárazság nem ugyanaz
A két jelenség gyakran egyszerre jelentkezik, ezért hajlamosak vagyunk összekeverni őket.
Pedig egy növény lehet:
jó szárazságtűrő, de csak közepesen hőtűrő, vagy
jó hőtűrő, miközben rendszeres vízellátást igényel.
A szárazság a növény számára elsősorban a rendelkezésre álló víz hiányát jelenti.
A hőstressz pedig a magas hőmérsékletből eredő terhelést.
A kettő együtt különösen erős stresszhelyzetet hozhat létre.
Ez az egyik oka annak, hogy a Sövényáruház rendszerében a hőtűrést és a szárazságtűrést külön fogjuk értékelni.
A szél tovább fokozhatja a vízhiányt
Egy nyílt, szeles kertben a növény egészen más körülmények között élhet, mint egy védett udvarban.
A légmozgás fokozhatja a párologtatást.
Ezért egy olyan növény, amely egy védett kertben megfelelően viseli a szárazabb időszakokat, egy erősen kitett területen nagyobb vízstressznek lehet kitéve.
Ez megint azt mutatja:
a szárazságtűrés sem értelmezhető teljesen a termőhelytől függetlenül.
És akkor mennyi vizet igényel egy szárazságtűrő növény?
Erre nincs egyetlen literben megadható válasz.
És szakmailag nem is lenne helyes ilyet ígérni.
A vízigény függ többek között:
-
a növény méretétől,
-
gyökérzetétől,
-
talajtípustól,
-
hőmérséklettől,
-
napsugárzástól,
-
széltől,
-
páratartalomtól,
-
csapadéktól,
-
talajtakarástól,
-
valamint a növény fejlődési állapotától.
Ezért a jövőben a növényadatlapokon sem egyszerűen azt szeretnénk feltüntetni:
„kevés vizet igényel”.
Ennél pontosabb információra van szükség.
Így értelmezzük majd a szárazságtűrést
A készülő Sövényáruház Klímatűrési Profilban a szárazságtűrést egy már megfelelően begyökeresedett növényre vonatkoztatjuk.
Nem arra keressük a választ, hogy:
„Meddig marad életben víz nélkül?”
Hanem arra:
Mennyire képes a növény az adott faj számára megfelelő termőhelyen a hosszabb vízhiányos időszakokat tolerálni úgy, hogy közben életképességét és kertészeti funkcióját elfogadható mértékben megőrzi?
Ez szigorúbb követelmény.
De a vásárló számára sokkal hasznosabb.
A szárazságtűrésnek is lesz ötfokozatú besorolása
A későbbi Klímatűrési Profilban ezt egységes rendszerben fogjuk megjeleníteni.
Az alapelv:
1 – alacsony szárazságtűrés
Rendszeres és megbízható vízellátást igényel.
2 – mérsékelt szárazságtűrés
Rövidebb vízhiányt tolerálhat, hosszabb száraz periódusban segítséget igényel.
3 – jó szárazságtűrés
Begyökeresedve az átlagos időszakos szárazságot megfelelő termőhelyen jól tolerálja.
4 – nagyon jó szárazságtűrés
Begyökeresedve hosszabb száraz periódusokat is jól képes tolerálni.
5 – kiemelkedő szárazságtűrés
Kifejezetten száraz termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó növény.
Fontos azonban:
Az 5-ös érték sem jelent öntözésmentességet vagy korlátlan szárazságtűrést.
És nem automatikusan az 5-ös növény a legjobb választás.
Miért nem mindig a legszárazságtűrőbb növényt kell választani?
Tegyük fel, hogy van két növényünk.
Az egyik szárazságtűrése 5-ös.
A másiké 3-as.
Első látásra az 5-ös tűnik jobb választásnak.
De ha a kertünk kötött, időszakosan nedves talajú, akkor elképzelhető, hogy éppen a 3-as besorolású növény alkalmazkodik jobban hozzá.
Ezért egyetlen pontszám alapján soha nem szeretnénk növényt ajánlani.
A teljes Klímatűrési Profil számít.
És még ennél is fontosabb:
a kert adottságai.
A szárazságtűrés nem versenyszám
Nem az a célunk, hogy megtaláljuk a növényt, amely a legtovább képes víz nélkül életben maradni.
Egy kert nem túlélési kísérlet.
A cél egészséges, működő és hosszú életű növényállomány létrehozása.
Egy sövénynek takarnia kell.
Egy árnyékadó fának lombot kell fejlesztenie.
Egy termő növénytől termést szeretnénk.
Egy díszcserjétől pedig azt várjuk, hogy díszítsen.
Ezért a növény szárazságtűrését mindig a kívánt funkcióval együtt kell értékelni.
A jó vízgazdálkodás első lépése nem mindig az öntözőrendszer
Ez talán az egyik legfontosabb gyakorlati következtetés.
Ha egy kert egyre több öntözést igényel, természetes reakció lehet:
„Nagyobb öntözőrendszerre van szükség.”
Bizonyos esetekben valóban.
De előtte érdemes három kérdést feltenni:
Megfelelő növényt ültettünk?
Megfelelő állapotban van a talaj?
Jól használjuk fel azt a vizet, amely rendelkezésünkre áll?
Csak ezután következzen:
Mennyi további öntözésre van szükség?
Ez a klímatűrő kert egyik legfontosabb szemléletváltása.
A Sövényáruház álláspontja
Amikor egy növényünkről azt írjuk majd, hogy szárazságtűrő, nem azt szeretnénk üzenni:
„Ezt nem kell öntözni.”
Hanem azt:
„Megfelelő termőhelyen és megfelelő begyökeresedés után ez a növény az átlagosnál jobban képes alkalmazkodni a vízhiányos időszakokhoz.”
És ahol egy növény rendszeres vízellátást igényel, azt is meg fogjuk mondani.
Mert a cél nem az, hogy minden növényünket szárazságtűrőnek nevezzük.
A cél az, hogy minden kerthez megfelelő növényt tudjunk ajánlani.
A szárazságtűrés csak egy darabja a kirakónak
Most már látható, miért nem használhatjuk egymás szinonimájaként a két fogalmat.
Szárazságtűrés: hogyan viseli a növény a vízhiányt?
Klímatűrés: hogyan képes a növény a termőhelyén jelentkező különböző környezeti terhelésekhez alkalmazkodni?
A szárazságtűrés tehát nagyon fontos.
De önmagában nem elég.
Egy hosszú életű kerthez együtt kell néznünk a növényt, a hőterhelést, a vizet, a talajt, a téli körülményeket és a mikroklímát.
Nem azt keressük, melyik növény bírja legtovább víz nélkül.
Azt keressük, melyik növény tud a mi kertünkben hosszú távon jól működni.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő részben:
A megfelelő növényt a megfelelő helyre – miért ez a klímatűrő kert legfontosabb szabálya?