Miért lehet néhány méteren belül is teljesen más világ a növények számára?
Az előző részben megfogalmaztuk a klímatűrő kert egyik legfontosabb szabályát:
A megfelelő növényt a megfelelő helyre.
Ehhez azonban előbb meg kell ismernünk magát a helyet.
Sokan úgy gondolunk a kertünkre, mintha annak egységes klímája lenne. Ha napos a kert, akkor napos. Ha száraz, akkor száraz. Ha szeles, akkor szeles.
A valóság ennél sokkal érdekesebb.
Egy családi ház kertjében akár néhány méteres távolságon belül is jelentősen eltérő körülmények alakulhatnak ki.
Az egyik részen perzselő napsütés és gyors kiszáradás terheli a növényeket. A ház másik oldalán hűvösebb, árnyékosabb és nedvesebb lehet a talaj. A kerítés mellett szélcsendes zug alakulhat ki, miközben a telek végében erős légmozgás szárítja a növényeket.
Ezeket a helyi különbségeket nevezzük mikroklímának.
A klímatűrő növényválasztás egyik legfontosabb lépése ezért:
Ne csak a növényt ismerjük meg. Ismerjük meg a kertünket is.
Mi az a mikroklíma?
Egyszerűen fogalmazva a mikroklíma egy kisebb terület sajátos helyi éghajlati környezete.
Ezt befolyásolhatja:
a napsugárzás,
az árnyék,
az épületek,
a falak,
a burkolatok,
a talaj,
a terep lejtése,
a szél,
a környező növényzet,
és természetesen a víz jelenléte is.
Ezért két, egymástól néhány méterre álló növény akár jelentősen eltérő hőmérsékleti, fény- és vízviszonyok között élhet.
A kert tehát nem feltétlenül egyetlen termőhely.
Inkább több kisebb termőhely együttese.
A ház négy oldala – négy különböző világ
Az egyik legegyszerűbb példa maga a ház.
Déli oldal
Általában sok közvetlen napsugárzást kap.
Nyáron a fal felmelegszik, majd hőt sugároz vissza a környezetébe. Ha térkő vagy más burkolat is található mellette, a hőterhelés tovább fokozódhat.
Az ide ültetett növénynek nem egyszerűen a napsütést kell tolerálnia.
A visszasugárzott hővel és a gyorsabb kiszáradással is meg kell küzdenie.
Északi oldal
Kevesebb közvetlen napsugárzást kap.
Hűvösebb lehet, a talaj lassabban száradhat, és a levegő páratartalma is eltérhet a déli oldalétól.
Egy növény, amely a déli fal mellett szenved, itt akár kiválóan fejlődhet.
Keleti oldal
Elsősorban a reggeli, általában mérsékeltebb napsütést kapja.
Sok növény számára kedvező környezet lehet, mert megfelelő fényt kap anélkül, hogy feltétlenül a nap legforróbb óráiban érné a legerősebb napsugárzás.
Nyugati oldal
Délután és kora este kaphat erős napsütést.
Nyári hőhullám idején ez komoly terhelést jelenthet, mert a levegő ekkor már eleve felmelegedett.
Már ebből is látható:
ugyanannak a háznak a négy oldala négy különböző növényválasztási helyzetet jelenthet.
A fal nemcsak árnyékol – hőt is tárol
Az épületek jelentősen módosítják a kert mikroklímáját.
Egy napsütötte fal napközben felmelegszik, majd később visszasugározza az elnyelt energiát.
Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a fal mellett a növény még akkor is hőterhelést kaphat, amikor a levegő hőmérséklete már csökkenni kezd.
A fal ugyanakkor másik irányból védelmet is nyújthat.
Például csökkentheti a szelet.
Egy épület mellett tehát egyszerre alakulhat ki:
melegebb, de szélvédettebb mikroklíma.
Ezért a mikroklíma ritkán írható le egyetlen szóval.
A térkő nem úgy viselkedik, mint a gyep
Képzeljünk el két azonos növényt.
Az egyik egy nagy gyepfelület szélén áll.
A másik egy térkövezett autóbeálló mellett.
Mindkettőt ugyanannyi ideig süti a nap.
Mégsem biztos, hogy ugyanazt a hőterhelést kapják.
A burkolt felületek felmelegedhetnek és hőt sugározhatnak vissza.
Ez a növény környezetében magasabb hőterhelést eredményezhet, miközben a burkolt felület a csapadék talajba jutását is módosíthatja.
Ez különösen fontos:
utcafronti sövényeknél,
parkolók mellett,
járdák közelében,
teraszok mellett,
valamint épületek közötti keskeny növénysávokban.
A „napos hely” tehát önmagában még kevés információ.
Az árnyék sem mindig ugyanolyan
Van különbség egy épület egész napos árnyéka és egy lombos fa szűrt árnyéka között.
A lombkorona alatt a fény folyamatosan változhat.
A fa ráadásul nemcsak árnyékot ad.
A vízért is versenyezhet az alatta vagy mellette növő növényekkel.
Ez különösen nagyobb, kialakult gyökérzettel rendelkező fáknál lehet fontos.
Ezért egy fa alatti árnyékos terület akár szárazabb is lehet, mint első pillantásra gondolnánk.
Ez jó példa arra, miért nem elegendő egyetlen tényezőt vizsgálni.
Az árnyékos hely nem automatikusan nedves hely.
A szélnek is vannak útvonalai a kertben
A szél nem egyformán mozog az egész telken.
Épületek, kerítések és növényfalak eltéríthetik, lassíthatják vagy bizonyos helyeken akár fel is gyorsíthatják a légmozgást.
Két épület közötti szűk terület például szélcsatornaként viselkedhet.
A telek másik oldalán ugyanakkor szinte teljes szélcsend lehet.
Ez növényválasztási szempontból azért fontos, mert a szél:
fokozhatja a párologtatást,
gyorsíthatja a talaj kiszáradását,
növelheti a hajtások mechanikai terhelését,
és télen tovább növelheti a növény kiszáradásának kockázatát.
Egy szeles hely tehát gyakran szárazabb termőhelyet is jelent.
A sövény maga is mikroklímát alakít
Ez számunkra különösen fontos.
Egy megfelelően kialakított sövény nemcsak elválasztja a kertet a környezetétől.
Hatással lehet a kert belső viszonyaira is.
Mérsékelheti a légmozgást, árnyékot adhat, módosíthatja a környezet hő- és nedvességviszonyait.
Vagyis a sövény nemcsak elszenvedi a mikroklímát.
Maga is alakíthatja azt.
Ezért egy jól megválasztott sövénynek a klímatűrő kertben nagyobb szerepe lehet, mint pusztán a belátás elleni védelem.
A terep néhány centimétere is számíthat
Egy teljesen síknak tűnő kertben is lehetnek mélyebb és magasabb részek.
Ez elsősorban a víz miatt fontos.
Nagyobb csapadék esetén a víz a mélyebben fekvő területek felé mozoghat.
Ott a talaj hosszabb ideig maradhat nedves.
Egy magasabban fekvő, jó vízelvezetésű rész közben gyorsan kiszáradhat.
Így ugyanabban a kertben egyszerre lehet:
száraz és időszakosan túl nedves termőhely.
A terep a hideget is befolyásolhatja
A hidegebb levegő a terep mélyebb pontjai felé áramolhat és ott összegyűlhet.
Így alakulhatnak ki úgynevezett fagyzugok.
Ez különösen tavasszal lehet jelentős.
Előfordulhat, hogy ugyanabban a kertben az egyik növény fiatal hajtásait megcsípi a fagy, miközben egy néhány méterrel arrébb álló növény alig károsodik.
Ez ismét azt mutatja:
a kertben mért átlag nem feltétlenül mondja el, mit tapasztal az egyes növény.
A növények maguk is megváltoztatják a mikroklímát
Egy fiatal, frissen kialakított kert mikroklímája nem feltétlenül marad ugyanolyan.
Ahogy a növények nőnek:
árnyékot adnak,
csökkenthetik a szelet,
párologtatnak,
befedik a talajt,
és megváltoztatják egymás környezetét.
Egy tízéves kert ezért egészen más mikroklímával rendelkezhet, mint ugyanaz a kert a telepítés évében.
Ez különösen fontos a sövényeknél.
Egy kezdetben teljes napsütésben álló terület a sövény növekedésével részben árnyékossá válhat.
A növényválasztásnál ezért nemcsak a jelenlegi állapotot érdemes látni.
A kert várható fejlődésével is számolnunk kell.
Hogyan ismerjük meg a saját kertünk mikroklímáját?
Ehhez nincs feltétlenül szükség műszerekre.
Az egyik legjobb módszer:
Figyeljük meg a kertet.
Egy forró nyári napon járjuk végig reggel, délben és késő délután.
Nézzük meg:
Hol süt a nap?
Hol van árnyék?
Hol érezzük legerősebben a hőséget?
Hol mozog a levegő?
Hol szárad ki leggyorsabban a föld?
Nagyobb eső után ismét járjuk végig.
Hol áll meg a víz?
Hol tűnik el gyorsan?
Hol marad napokig nedves a talaj?
Tavasszal pedig figyeljük meg:
Hol jelenik meg gyakrabban dér?
Hol hajtanak ki először a növények?
Hol éri őket késői fagykár?
Ezekből az egyszerű megfigyelésekből meglepően pontos képet kaphatunk a kertünkről.
Készítsünk mikroklíma-térképet
Ehhez nem kell kertépítészeti terv.
Elég egy egyszerű rajz a telekről.
Jelöljük rajta:
N – napos, forró terület
Á – árnyékos terület
SZ – szeles terület
V – időszakosan nedves terület
S – gyorsan kiszáradó terület
F – fagyzug
Ha valamelyik területre több jelölés is kerül, az különösen érdekes.
Például:
N + SZ + S
azaz napos + szeles + gyorsan kiszáradó.
Ez már egészen pontos növényválasztási információ.
Ugyanígy:
Á + V
árnyékos + nedvesebb.
Oda valószínűleg egészen más növény való.
A mikroklíma nem probléma – lehetőség
Fontos, hogy ne úgy tekintsünk ezekre a különbségekre, mintha a kert hibái lennének.
Egy árnyékos terület nem rossz.
Egy száraz terület sem feltétlenül rossz.
Egy nedvesebb rész sem.
Egyszerűen más.
Ha ezt felismerjük, az adottság ellen folytatott állandó küzdelem helyett olyan növényt választhatunk, amelynek éppen ezek a körülmények felelnek meg.
Ez a „megfelelő növényt a megfelelő helyre” elv valódi értelme.
Ne alakítsuk át az egész kertet egyetlen növény kedvéért
Természetesen a termőhely bizonyos tulajdonságain változtathatunk.
Javíthatjuk a talajt.
Kialakíthatunk öntözést.
Használhatunk talajtakarást.
Csökkenthetjük a szélterhelést.
Javíthatjuk a vízelvezetést.
De érdemes feltenni a kérdést:
Mennyit kell majd folyamatosan beavatkoznunk azért, hogy az adott növény jól érezze magát?
Ha egy növény csak jelentős és folyamatos mesterséges segítséggel tartható fenn, lehet, hogy nem az a legjobb választás arra a termőhelyre.
A klímatűrő kert egyik célja éppen az, hogy a növény és a hely adottságai minél jobban találkozzanak.
A jövő növényválasztója a kerttel kezdődik
A Sövényáruházban ezért hosszabb távon nem egyszerűen egy növénylistát szeretnénk létrehozni.
Olyan választási rendszerben gondolkodunk, amely először a kertet kérdezi meg.
Például:
Mennyire napos a terület?
Milyen a talaj?
Mennyire gyorsan szárad ki?
Előfordul-e pangó víz?
Mennyire szeles?
Mennyi öntözést tudunk biztosítani?
Milyen funkciót szeretnénk a növénytől?
És csak ezek után következik:
Melyik növény illik ide?
Ez sokkal többet mond annál, hogy egy növény egyszerűen „klímatűrő”.
Nézzünk más szemmel a kertünkre
A következő alkalommal, amikor kimegyünk a kertbe, ne csak a növényeket nézzük.
Nézzük meg a helyeket is.
Hol van a kert legforróbb pontja?
Hol szárad ki először a talaj?
Hol marad meg legtovább a nedvesség?
Hol fúj legerősebben a szél?
Hol van délután árnyék?
Hol jelenik meg tavasszal utoljára a dér?
Ezekre a kérdésekre adott válaszokból kezd kialakulni a kert valódi térképe.
És ha ezt a térképet ismerjük, már nem azt kérdezzük:
„Melyik a legjobb növény?”
Hanem:
„Melyik a legjobb növény erre a helyre?”
Ez egyetlen szóval hosszabb kérdés.
De óriási különbség van mögötte.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 6. részben:
Milyen a talajod? – Miért a föld alatt kezdődik a klímatűrő kert?