A hőség és a szárazság gyakran együtt jelentkezik – de a növény számára nem ugyanazt jelenti
Amikor egy nyári napon 35 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, mi árnyékba húzódhatunk, bemehetünk egy hűvösebb épületbe, vagy ihatunk egy pohár vizet.
A kert növényei nem tudnak odébb menni.
Ott kell átvészelniük a hőséget, ahová elültettük őket.
Ráadásul egy növény számára nemcsak az számít, hogy hány fokot mutat a hőmérő.
Számít a napsugárzás, a talaj hőmérséklete, a levegő páratartalma, a szél, a rendelkezésre álló víz, a környező falak és burkolatok hősugárzása, valamint az is, hogy meddig tart a forró időszak.
Ezért a klímatűrés vizsgálatakor a hőtűrést külön tulajdonságként kell kezelnünk.
A hőtűrés nem ugyanaz, mint a szárazságtűrés.
Mi történik a növénnyel nagy melegben?
A növény folyamatosan vizet vesz fel a gyökerein keresztül, miközben a levelein keresztül vizet párologtat.
Ez nem egyszerű vízveszteség.
A párologtatás a növény működésének fontos része, és a hőháztartásában is szerepet játszik.
Ahogy azonban emelkedik a hőmérséklet és fokozódik a légköri párologtatási igény, a növénynek egyre nehezebb fenntartania a vízháztartását.
Ha elegendő víz áll rendelkezésre a talajban, bizonyos mértékig képes kompenzálni a nagyobb vízveszteséget.
Ha viszont a hőség száraz talajjal párosul, két stresszhatás egyszerre jelentkezik:
hőstressz + vízstressz.
Ez különösen megterhelő kombináció.
A levél hőmérséklete nem feltétlenül azonos a levegőével
Ez fontos, mégis ritkán gondolunk rá.
Az időjárás-jelentésben szereplő hőmérséklet a szabványos meteorológiai mérés eredménye.
A kertben lévő levél azonban közvetlen napsugárzást kaphat.
Körülötte lehet:
felmelegedett térkő,
betonkerítés,
házfal,
kavics,
vagy más hőt tároló felület.
Erős napsütésben ezért a levél tényleges hőterhelése jelentősen eltérhet attól, amit pusztán a levegő hőmérsékletéből gondolnánk.
Ez magyarázza azt is, hogy két, ugyanabban a településben lévő kertben miért reagálhat ugyanaz a növény eltérően ugyanarra a hőhullámra.
35 °C nem minden kertben ugyanaz
Képzeljünk el két növényt.
Az egyik egy gyep mellett, részben más növényekkel körülvéve áll.
A másik egy déli fekvésű házfal és egy térkövezett autóbeálló közötti keskeny sávban.
A meteorológiai hőmérséklet mindkét helyen ugyanaz.
A növényt érő hőterhelés azonban nem feltétlenül.
A második helyen a napsugárzás mellett a környező felületek által elnyelt és visszasugárzott hő is terhelheti a növényt.
A talaj is jobban felmelegedhet.
Ezért amikor egy növény hőtűréséről beszélünk, nemcsak az ország vagy a település klímáját kell figyelembe vennünk.
A mikroklímát is.
Mi a hőstressz?
A növények életfolyamatai bizonyos hőmérsékleti tartományban működnek optimálisan.
Ha a hőmérséklet tartósan vagy szélsőségesen meghaladja azt a tartományt, amelyhez az adott növény alkalmazkodott, működési zavarok jelentkezhetnek.
A hőstressz hatással lehet többek között:
a fotoszintézisre,
a légzésre,
a sejtek működésére,
a vízháztartásra,
a hajtásnövekedésre,
a levélzet állapotára,
és végső soron a növény egész fejlődésére.
A tartós hőség ezért nem feltétlenül úgy jelentkezik, hogy egyik napról a másikra elpusztul a növény.
Sokszor sokkal kevésbé látványosan kezdődik.
Milyen jelei lehetnek a hőstressznek?
Növénytől és körülményektől függően megjelenhet:
levélkókadás,
levélszél-barnulás,
perzselés,
korai lombhullás,
lassuló hajtásnövekedés,
kisebb levelek,
ritkuló lomb,
vagy általánosan gyengébb fejlődés.
Fontos azonban, hogy ezek a tünetek nem kizárólag hőstresszre jellemzőek.
Hasonló tüneteket okozhat vízhiány, gyökérprobléma, sóstressz vagy más környezeti tényező is.
Ezért nem elegendő a leveleket nézni.
A teljes termőhelyet kell vizsgálni.
Mitől hőtűrőbb az egyik növény?
Ahogyan a szárazságtűrésnél, itt sincs egyetlen tulajdonság, amely önmagában eldönti a kérdést.
A növények evolúciójuk és alkalmazkodásuk során különböző stratégiákat alakítottak ki.
Szerepet játszhat például:
a levelek felépítése,
a levélállás,
a levélfelület tulajdonságai,
a párologtatás szabályozása,
a gyökérzet működése,
a sejtek hőterheléssel szembeni védelme,
valamint az, hogy a növény hogyan változtatja meg növekedését stresszhelyzetben.
Egyes növények természetes élőhelyükből adódóan eleve jobban alkalmazkodtak a forró környezethez.
Mások hűvösebb, kiegyenlítettebb körülmények között érzik magukat jól.
Ezért nem várhatjuk el minden növénytől ugyanazt a teljesítményt egy forró magyarországi nyáron.
A növény egyik védekezési eszköze a párologtatás
A növény a leveleken található gázcserenyílásokon keresztül vizet párologtat.
Ez bizonyos értelemben hűtőmechanizmusként is működik.
De van egy feltétele:
legyen elegendő felvehető víz.
Ha a talaj kiszárad, a növénynek korlátoznia kell a vízveszteségét.
A gázcserenyílások záródhatnak, ami segít vizet megtakarítani, ugyanakkor a fotoszintézist és a hűtést is korlátozhatja.
Ezért olyan veszélyes a kombináció:
Forró levegő + erős napsütés + száraz talaj.
Ilyenkor a növény egyszerre próbálja megakadályozni a kiszáradást és kezelni a hőterhelést.
Ezért nem ugyanaz a hőtűrés és a szárazságtűrés
Tegyük fel, hogy egy növény megfelelő vízellátás mellett jól viseli a magas hőmérsékletet.
Ez jó hőtűrésre utalhat.
De ha gyorsan károsodik, amint a talaj kiszárad, szárazságtűrése már nem feltétlenül jó.
Fordítva is lehetséges.
Egy növény képes lehet kevés vízzel életben maradni, miközben a rendkívül magas levélhőmérséklet vagy az intenzív napsugárzás károsítja.
Ezért a Sövényáruház Klímatűrési Profiljában külön értékeljük:
Hőtűrés
és
Szárazságtűrés.
A két pontszám összefügghet, de nem helyettesíti egymást.
Nem egyetlen forró nap a legfontosabb
A hőtűrés értékelésénél nem csupán azt kell megvizsgálni, hogy a növény túlél-e egy rendkívül meleg délutánt.
A tartós hőterhelés legalább ilyen fontos.
Egészen más helyzet:
egy 35 °C-os nap, amely után lehűlés érkezik,
mint
egy hosszú hőhullám, amikor napokon keresztül nagyon magas a nappali hőmérséklet, és az éjszakák sem hoznak jelentős lehűlést.
A növény regenerációjához az éjszakai körülményeknek is jelentőségük lehet.
Ezért a klímaváltozással összefüggő növényi hőterhelésnél nemcsak a rekordokat érdemes figyelni.
A hőség időtartama is számít.
A meleg éjszakák is terhelhetik a növényt
Kerttulajdonosként elsősorban a nappali maximumokat figyeljük.
A növény számára azonban a teljes 24 órás hőmérsékleti ciklus fontos.
Ha éjszaka jelentősen lehűl a levegő, a növény más körülmények között folytathatja életfolyamatait.
Hosszan tartó hőhullámban azonban az éjszakák is melegek maradhatnak.
Ez csökkentheti a hőstresszből való regeneráció lehetőségét.
Különösen városi, sűrűn beépített környezetben lehet jelentős ez a hatás.
A városi kert különösen forró lehet
Az épületek, utak és burkolt felületek nagy mennyiségű energiát nyelhetnek el és tárolhatnak.
Ez hozzájárulhat a városi hősziget kialakulásához.
Egy belvárosi vagy sűrűn beépített kert ezért más hőterhelésnek lehet kitéve, mint egy közeli vidéki terület.
A növényválasztásnál ezt is figyelembe kell venni.
Egy faj, amely egy hűvösebb vidéki kertben megfelelően teljesít, egy burkolatokkal körbevett városi udvarban nagyobb stresszt kaphat.
Az Európai Bizottság városi fák klímaalkalmasságával foglalkozó összefoglalója is arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőbeli telepítéseknél a fajválasztásnak a változó klimatikus viszonyokhoz és a helyi körülményekhez is igazodnia kell. Európai Bizottság – a jövő telepítéseinél figyelembe kell venni a klímaalkalmazkodást
A talaj hőmérséklete is számít
A növény gyökérzete sem független a hőségtől.
A csupasz, kiszáradt talaj felszíne erősen felmelegedhet.
Ez befolyásolhatja a talaj vízháztartását és a felszínhez közelebb található gyökerek környezetét.
A talajtakarás ezért nemcsak a víz megőrzése miatt lehet fontos.
Segíthet mérsékelni a talajfelszín hőmérsékletének szélsőségeit is.
Ez újra megmutatja, hogy a klímatűrés nem kizárólag a növény genetikai tulajdonságairól szól.
A megfelelő kertészeti gyakorlat csökkentheti a növényt érő stresszt.
Az öntözés segít – de nem minden problémát old meg
Hőhullám idején természetes reakció a több öntözés.
Ha a növény vízhiányban szenved, ez természetesen szükséges lehet.
De nem szabad összekeverni két külön problémát:
vízhiány
és
hőstressz.
A megfelelő vízellátás javíthatja a növény hőstresszel szembeni ellenállását, de egy alapvetően hűvösebb környezethez alkalmazkodott növényből nem feltétlenül tesz hőtűrő növényt.
Ezért hosszú távon nem mindig az a megoldás:
„Majd többet locsoljuk.”
Hanem:
„Olyan növényt választunk, amelynek ez a hőterhelés megfelelő.”
A túlöntözés hőségben sem jó stratégia
A nagy meleg láttán könnyű abba a hibába esni, hogy folyamatosan nedvesen tartjuk a talajt.
Pedig a gyökérnek továbbra is szüksége van levegőre.
Különösen kötött, rossz vízelvezetésű talajon okozhat problémát a túlzott öntözés.
Így paradox helyzet alakulhat ki:
a levegő forró,
mi egyre több vizet adunk,
közben a gyökérzóna levegőtlenné válik,
és a növény továbbra is stressztüneteket mutat.
A helyes megoldás ezért nem egyszerűen a vízmennyiség növelése.
A növény, a talaj és az időjárás együtt határozza meg az öntözési igényt.
Hogyan segíthetünk a növényeknek hőhullám idején?
Az első és legfontosabb segítség már évekkel korábban megtörténhet:
jó növényt választunk jó helyre.
Ezen túl sokat számíthat:
a megfelelő talajelőkészítés,
a jó gyökérfejlődés biztosítása,
az ésszerű öntözés,
a talajtakarással mérsékelt párolgás és talajfelmelegedés,
valamint a szükségtelen gyökérkonkurencia csökkentése.
A frissen telepített növényekre különösen figyelni kell.
Gyökérzetük még nem képes akkora talajtérfogatot kihasználni, mint egy évek óta begyökeresedett növényé.
Ezért ugyanaz a hőhullám egy frissen ültetett sövényt sokkal súlyosabban érinthet.
A növény árnyékolása mindig megoldás?
Nem feltétlenül.
Ha egy napkedvelő növényt hosszú távon árnyékba helyezünk csak azért, hogy ne érje hőség, egy másik problémát hozhatunk létre.
A növény kevesebb fényt kap, ami szintén befolyásolhatja fejlődését.
A cél tehát megint nem az, hogy minden körülményt mesterségesen megszüntessünk.
Hanem az:
Olyan növényt válasszunk, amelynek megfelelnek a hely valódi adottságai.
Hőtűrés sövénynél: nem elég életben maradni
Sövénynél ugyanazt az alapelvet alkalmazzuk, amelyet a szárazságtűrésnél már megismertünk.
Nem elég azt kérdezni:
„Túléli a hőséget?”
Egy sövénynek funkciója van.
Sűrűnek kell lennie.
Növekednie kell.
Lombot kell fejlesztenie.
Takarnia kell.
Ha egy növény minden nyáron erősen visszaesik, megperzselődik, jelentős lombot veszít és csak túlél, akkor hiába marad életben:
sövényként nem feltétlenül teljesít megfelelően.
Ezért a hőtűrés értékelésénél a növény kertészeti teljesítménye is fontos.
Hogyan értékeljük majd a hőtűrést?
A Sövényáruház Klímatűrési Profiljában a hőtűrésnél nem egyetlen rekordhőmérsékletet szeretnénk megadni.
A kérdés inkább ez:
Mennyire képes a növény megfelelő termőhelyen és megfelelő vízellátás mellett a tartós nyári hőterhelést úgy tolerálni, hogy életképességét és kertészeti funkcióját megfelelően megőrzi?
Ez azért fontos, mert a „kibír 40 °C-ot” típusú állítás önmagában félrevezető lehet.
Hol mérjük a 40 °C-ot?
Mennyi ideig tart?
Milyen a talaj?
Van víz?
Milyen a páratartalom?
Éri közvetlen napsütés?
Milyen hőmérséklet van éjszaka?
Egyetlen szám ezekre nem ad választ.
Az ötfokozatú hőtűrési skála
A későbbi Klímatűrési Profilban a hőtűrésre is egységes skálát használhatunk.
1 – alacsony hőtűrés
A tartós magas nyári hőmérséklet jelentős stresszt okozhat; hűvösebb vagy védettebb termőhelyet igényel.
2 – mérsékelt hőtűrés
Átlagos nyári körülmények között megfelelő lehet, de tartós, erős hőterhelésben érzékenységet mutathat.
3 – jó hőtűrés
Megfelelő termőhelyen a rendszeresen előforduló nyári hőséget általában jól tolerálja.
4 – nagyon jó hőtűrés
Tartósabb és erősebb nyári hőterheléshez is jól alkalmazkodik.
5 – kiemelkedő hőtűrés
Kifejezetten meleg, nagy hőterhelésű termőhelyeken is jól alkalmazható, ha egyéb igényei teljesülnek.
Itt is fontos:
Az 5 pont nem azt jelenti, hogy a növény elpusztíthatatlan.
És megint: nem az 5-ös a legjobb növény
Ha egy árnyékosabb, hűvösebb kertbe keresünk sövényt, lehet, hogy semmi előnyünk nem származik abból, hogy az adott növény extrém hőtűrésű.
Ehelyett sokkal fontosabb lehet:
az árnyéktűrés,
a talajigény,
a téli alkalmazkodás,
vagy a vízellátás.
Ezért a Klímatűrési Profil egyes pontszámait nem ranglistaként kell olvasni.
A magas pontszám azt mutatja, hogy a növény az adott stressztényezőt jól tolerálja.
Azt, hogy nekünk erre szükségünk van-e, a kertünk dönti el.
A hőtűrő kertet nem a következő hőhullám idején kell megtervezni
Amikor már napok óta tart a kánikula, elsősorban a meglévő növényeinket próbáljuk megvédeni.
A hosszú távú megoldás azonban korábban kezdődik.
A növényválasztásnál.
A talaj előkészítésénél.
A telepítésnél.
A gyökérzet megfelelő kialakításánál.
A mikroklíma megismerésénél.
Ezért a klímatűrő kert nem egy hőség elleni gyorssegély.
Hanem hosszú távú tervezés.
Nézzük meg a kertünk legforróbb pontját
Egy nyári délután érdemes kimenni a kertbe és megkeresni azt a helyet, ahol a hőség a legkellemetlenebb.
Gyakran ez lesz:
egy déli vagy nyugati fal előtt,
térkő mellett,
betonkerítés közelében,
szélvédett, de erősen napsütötte zugban,
vagy olyan helyen, ahol a talaj gyorsan kiszárad.
Tegyük fel a kérdést:
Az ide ültetett növénynek nemcsak a levegő hőmérsékletét, hanem ezt a teljes környezetet kell elviselnie. Képes rá?
Ha igen, jó helyen járunk.
Ha nem, ne próbáljuk mindenáron megváltoztatni a növényt.
Válasszunk másikat.
A Sövényáruház alapelve itt is ugyanaz
A cél nem az, hogy minden növényünket hőtűrőnek nevezzük.
Lesznek növények, amelyek ebben kiemelkedően teljesítenek.
Lesznek, amelyek átlagosan.
És lehetnek olyanok is, amelyek számára a legforróbb, burkolatokkal körülvett termőhelyeket nem fogjuk ajánlani.
Ezt nem hátránynak tekintjük.
Ez információ.
Mert:
Nem azt szeretnénk megmondani, melyik növény a legerősebb.
Azt szeretnénk megmutatni, melyik növény hová való.
A hőséghez alkalmazkodó kert nem ott kezdődik, hogy több vizet engedünk a csapból.
Hanem ott, hogy megértjük a helyet, ahová ültetünk.
És olyan növényt választunk, amely képes ott hosszú távon jól működni.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 8. részben:
Szárazságtűrés – hogyan képes egy növény kevesebb vízzel boldogulni, és mi a különbség a túlélés és a megfelelő fejlődés között?