Mit jelent valójában, ha egy növényről azt mondjuk, hogy szárazságtűrő?
A klímatűrő növényekkel kapcsolatban talán egyetlen tulajdonságot sem emlegetünk olyan gyakran, mint a szárazságtűrést.
Nem véletlenül.
A hosszabb csapadékmentes időszakok, a magas nyári hőmérséklet és a gyorsan kiszáradó talaj egyre komolyabb kérdéssé teszik a kert vízellátását.
De amikor azt olvassuk egy növényről, hogy:
„szárazságtűrő”
mit jelent ez valójában?
Azt, hogy nem kell öntözni?
Azt, hogy hetekig kibírja víz nélkül?
Azt, hogy szárazságban is ugyanolyan gyorsan nő?
Vagy egyszerűen azt, hogy nem pusztul el?
Ezek nagyon különböző állítások.
Ezért a szárazságtűrésről pontosabban kell beszélnünk.
Mert túlélni a szárazságot és jól fejlődni szárazságban nem ugyanaz.
Először is: mit jelent a szárazság a növény számára?
A növény szempontjából nem az a legfontosabb, hogy hány napja nem esett.
Hanem az:
van-e elegendő felvehető víz a gyökérzónában?
Ez fontos különbség.
Ugyanaz a két hét csapadékmentes időszak egészen mást jelenthet egy mély, jó víztartó képességű talajban, mint egy gyorsan kiszáradó homoktalajban.
Más lesz egy árnyékos, szélvédett kertben, és más egy déli fekvésű, szeles területen.
Ezért a szárazságot sem lehet kizárólag a csapadék alapján értelmezni.
A növény tényleges vízellátását több tényező együtt alakítja:
csapadék + talaj + hőmérséklet + napsugárzás + szél + gyökérzet.
A növény folyamatosan vizet veszít
A növény gyökereivel vizet vesz fel a talajból, miközben levelein keresztül párologtat.
Amíg a gyökérzet képes pótolni az elvesztett vizet, a rendszer megfelelően működik.
A probléma akkor kezdődik, amikor:
a növény gyorsabban veszít vizet, mint amilyen gyorsan pótolni tudja.
Ez bekövetkezhet azért, mert kevés a víz a talajban.
De azért is, mert nagyon magas a párologtatási igény.
Egy forró, száraz, szeles nyári napon tehát olyan növény is vízstresszbe kerülhet, amelynek a talaja még nem száradt ki teljesen.
Mit tesz a növény, amikor fogy a víz?
A növény nem passzívan várja, hogy elfogyjon körülötte a víz.
Megpróbál alkalmazkodni.
Csökkentheti a párologtatását.
Lassíthatja a hajtásnövekedését.
Módosíthatja a levelek működését.
Bizonyos növények részben lombot is veszíthetnek.
Más fajok gyökérrendszerük révén nagyobb talajtérfogatból képesek vizet felvenni.
Ezek különböző túlélési stratégiák.
De van egy nagyon fontos következményük:
a víztakarékosság gyakran együtt jár a növekedés lassulásával.
Ezért egy növény lehet szárazságtűrő úgy is, hogy közben száraz időszakban alig növekszik.
A szárazságtűrés nem azt jelenti, hogy a növény szereti a szárazságot
Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
Ha egy növényt szárazságtűrőként írunk le, abból könnyen az következhet:
„Ennek jó a száraz talaj.”
Pedig a szárazság tolerálása és az optimális fejlődéshez szükséges vízellátás két különböző dolog.
Egy növény képes lehet hosszabb vízhiányt elviselni.
De megfelelő vízellátás mellett:
gyorsabban növekedhet,
nagyobb lombot fejleszthet,
sűrűbb lehet,
jobban regenerálódhat,
és sövényként gyorsabban betöltheti a kívánt funkcióját.
Ezért:
A szárazságtűrés nem azt mutatja meg, hol fejlődik a növény a leggyorsabban.
Azt mutatja meg, mennyire képes alkalmazkodni a vízhiányhoz.
Egy sövénynél különösen fontos a különbség
Tegyük fel, hogy egy növény háromhetes száraz időszakban nem pusztul el.
Ez jól hangzik.
De mi történik közben?
Ha leáll a növekedése, ritkul a lombja, leveleinek egy részét elveszíti, akkor biológiai értelemben valóban túlélte a szárazságot.
De ha azért ültettük, hogy gyorsan kialakuljon egy sűrű, zárt sövény, akkor a kívánt funkcióját ebben az időszakban nem feltétlenül teljesíti megfelelően.
Ezért a Sövényáruház rendszerében nem szeretnénk a szárazságtűrést egyszerűen úgy értelmezni:
„Nem pusztul el.”
Ennél többre vagyunk kíváncsiak.
Három különböző kérdést kell feltennünk
Amikor egy növény szárazságtűrését vizsgáljuk, érdemes három szintet megkülönböztetni.
1. Túléli?
Képes-e életben maradni a vízhiányos időszakban?
2. Megőrzi az állapotát?
Mennyire képes megtartani lombját, egészségi állapotát és alapvető működését?
3. Továbbra is megfelelően teljesít?
Képes-e elfogadható mértékben növekedni, regenerálódni és betölteni azt a kertészeti funkciót, amelyre ültettük?
Ez a három kérdés már sokkal többet mond egy egyszerű „szárazságtűrő” feliratnál.
A gyökérzet kulcsszereplő
A növény szárazsággal szembeni viselkedésében a gyökérzetnek alapvető szerepe van.
Egy jól kialakult gyökérrendszer nagyobb talajtérfogatot képes átszőni, így több helyről fér hozzá vízhez.
Ezért van óriási különbség egy frissen telepített és egy jól begyökeresedett növény között.
A frissen ültetett növény gyökérzete még korlátozott.
Nem tudja kihasználni ugyanazt a talajtérfogatot, mint egy több éve a helyén fejlődő példány.
Ezért a szárazságtűrés egyik legfontosabb szabálya:
A szárazságtűrő növény sem szárazságtűrő ugyanúgy közvetlenül a telepítés után.
Szabad gyökerű növényeknél ez különösen fontos
Sövénytelepítésnél gyakran dolgozunk szabad gyökerű növényekkel.
Telepítéskor ezeknek új gyökérkapcsolatot kell kialakítaniuk a környező talajjal.
Ebben az időszakban a megfelelő vízellátás alapvető.
Hiába rendelkezik egy faj később jó szárazságtűréssel, ezt a tulajdonságát csak akkor tudja igazán kihasználni, amikor megfelelő gyökérzetet alakított ki.
Ezért veszélyes marketingállítás lenne azt mondani egy frissen telepített szárazságtűrő növényről:
„Nem kell öntözni.”
Kell.
Különösen a begyökeresedés időszakában.
Mikor tekinthető egy növény begyökeresedettnek?
Erre nincs minden fajra és minden kertre érvényes pontos időpont.
Függ:
a növény fajától,
a telepítési mérettől,
a gyökérzet állapotától,
a telepítés időpontjától,
a talajtól,
a vízellátástól,
és az időjárástól.
Ezért az olyan kijelentésekkel is óvatosnak kell lennünk, hogy:
„Egy év után már nem kell öntözni.”
Lehet, hogy bizonyos növénynél és bizonyos termőhelyen igaz.
Más esetben nem.
A növény állapota fontosabb, mint a naptár.
Nem csak a gyökér mélysége számít
Gyakran halljuk:
„Ez mélyre gyökerezik, ezért szárazságtűrő.”
Ez részben lehet igaz, de túlzott leegyszerűsítés.
A gyökérrendszer teljes felépítése számít.
A gyökérzet mélysége mellett fontos lehet:
milyen szélesen terjed,
milyen sűrű,
hogyan reagál a talaj kiszáradására,
és egyáltalán képes-e behatolni a rendelkezésére álló talajba.
Hiába lenne egy növény genetikailag képes mélyebb gyökérzet kialakítására, ha fél méterrel lejjebb erősen tömörödött talajréteg akadályozza.
Ezért ismét ugyanoda jutunk:
növény és termőhely együtt számít.
A talaj dönti el, mennyi víz áll ténylegesen rendelkezésre
A 6. részben már foglalkoztunk a talajjal.
Most látszik igazán, miért volt fontos.
A homokos talaj gyorsan elveszítheti a vizet.
Egy jobb víztartó képességű talaj hosszabb ideig biztosíthat nedvességet.
Egy tömörödött talaj pedig akadályozhatja a gyökérzet fejlődését és a víz beszivárgását.
Ezért ugyanaz a növény ugyanazon a településen egészen eltérő szárazságstresszt tapasztalhat két különböző talajban.
A növény szárazságtűrése tehát tulajdonság.
De hogy ezt mennyire kell igénybe vennie, azt nagyrészt a termőhely határozza meg.
A talajtakarás értékes vizet tarthat a talajban
A vízellátás javításának nem egyetlen módja az öntözés.
Legalább ilyen fontos lehet a már talajba került víz megőrzése.
A megfelelő talajtakarás:
mérsékelheti a talajfelszín felmelegedését,
csökkentheti a felszíni párolgást,
visszaszoríthatja a gyomokat,
és kedvezőbb környezetet teremthet a felszínhez közelebbi gyökerek számára.
A gyomok visszaszorítása sem mellékes.
A gyom ugyanabból a talajból vesz fel vizet, amelyből a sövényünk.
Száraz időszakban ez valódi verseny.
A gyep is konkurencia lehet
Egy fiatal sövény mellett egészen a növények tövéig növő gyep szépnek tűnhet.
A gyep gyökérzete azonban vizet és tápanyagokat használ.
Egy frissen telepített sövénynek pedig ugyanerre van szüksége.
Különösen az első időszakban érdemes csökkenteni ezt a konkurenciát.
Ez ismét azt mutatja, hogy a szárazságtűrés nemcsak arról szól:
milyen növényt vettünk.
Hanem arról is:
milyen környezetet teremtettünk számára.
Hogyan öntözzünk?
Nincs minden kertre és növényre érvényes egyetlen literadat.
A megfelelő vízmennyiséget befolyásolja:
a talaj,
a növény mérete,
a gyökérzóna,
az időjárás,
a napsütés,
a szél,
a telepítés ideje,
és a természetes csapadék.
Ezért sokszor jobb kérdés:
Eljutott-e a víz oda, ahol a gyökerek vannak?
mint az:
Hány percig ment az öntözés?
A felszín rövid ideig tartó benedvesítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyökérzóna megfelelő mennyiségű vizet kapott.
Gyakran kevés vagy ritkábban több?
Ezt sem érdemes merev szabályként kezelni.
Általános cél azonban, hogy az öntözés valóban a gyökérzónát nedvesítse át, ne csak a talaj legfelső néhány centiméterét.
Ugyanakkor a talaj vízelvezető képességét is figyelembe kell venni.
Homokos talaj gyorsabban engedi át a vizet.
Kötött talajon túl nagy egyszeri vízadag felszíni lefolyást vagy túlzott telítődést okozhat.
Ezért:
Nem az öntözési receptet kell megtanulni. A talajt kell megtanulni olvasni.
Mikor öntözzünk?
Általában célszerű olyan időszakot választani, amikor kisebb a párolgási veszteség.
A reggeli öntözés sok esetben megfelelő megoldás.
De ennél is fontosabb, hogy akkor adjunk vizet, amikor a növénynek valóban szüksége van rá, és a víz a megfelelő talajrétegbe jusson.
Automata öntözésnél különösen könnyű abba a hibába esni, hogy a rendszer ugyanannyit öntöz minden nap, függetlenül az időjárástól és a talaj állapotától.
A klímatudatos vízgazdálkodás ennél rugalmasabb.
A túl sok víz száraz nyáron is probléma lehet
Elsőre ellentmondásnak hangzik.
Pedig előfordul.
Ha a hőség miatt túl gyakran öntözünk egy kötött, rossz vízelvezetésű talajt, a gyökérzóna tartósan túl nedvessé válhat.
A gyökerek oxigénellátása romolhat.
A növény pedig annak ellenére mutathat stressztüneteket, hogy rengeteg vizet kap.
Ilyenkor még több öntözés tovább ronthatja a helyzetet.
Ezért a növény állapotát mindig a talaj állapotával együtt kell értékelni.
A szárazságtűrésnek ára is lehet: lassabb növekedés
Ez sövényeknél különösen fontos.
Egy gyors növekedésű növény nagy mennyiségű új hajtást és levélfelületet épít.
Ehhez vízre és tápanyagokra van szüksége.
Ha a rendelkezésre álló víz erősen korlátozott, a növény gyakran visszafogja a növekedést.
Ez teljesen természetes reakció.
Ezért két állítás egyszerre is igaz lehet:
A növény jó szárazságtűrő.
és
Megfelelő vízellátással sokkal gyorsabban fejlődik.
A kettő között nincs ellentmondás.
Ez különösen fontos a Csodasövénynél is
A gyors növekedésű sövénynövényeknél könnyű összekeverni két kérdést:
Mennyit képes növekedni optimális körülmények között?
és
Mennyire képes túlélni kedvezőtlen vízellátás mellett?
Ha gyors záródást és intenzív növekedést szeretnénk, megfelelő vízellátást kell biztosítanunk.
A jó szárazságtűrés nem azt jelenti, hogy a maximális növekedési teljesítmény víz nélkül is elérhető.
Ez fontos, korrekt kommunikáció a vásárló felé.
Mit jelent majd nálunk az 5-ös szárazságtűrés?
A készülő Sövényáruház Klímatűrési Profilban ezt nagyon pontosan kell meghatároznunk.
Nem szeretnénk, ha az 5-ös értékelést valaki így értelmezné:
„Ezt soha nem kell öntözni.”
Az 5-ös érték inkább azt fogja jelenteni, hogy a megfelelően begyökeresedett növény, számára megfelelő termőhelyen, kiemelkedően jól képes tolerálni a hosszabb vízhiányos időszakokat.
Ez továbbra sem jelent:
korlátlan szárazságtűrést,
öntözésmentességet,
vagy azt, hogy szárazságban is maximális növekedést produkál.
Ezért minden pontszám mellett szükség lesz rövid értelmezésre is.
A szárazságtűrés nem egy verseny
Nem az a cél, hogy minden növényt sorba állítsunk:
Melyik bírja legtovább víz nélkül?
Ez kertészeti szempontból kevéssé hasznos.
A valódi kérdés:
Az adott növény az adott kertben, az ott rendelkezésre álló vízzel képes-e hosszú távon megfelelően betölteni a feladatát?
Ha igen, jó választás lehet.
Ha nem, akkor lehet, hogy egy másik növény jobb döntés – még akkor is, ha annak marketing szempontból kevésbé látványos a „szárazságtűrése”.
Három vízigényt érdemes különválasztanunk
A későbbi növényadatlapoknál ezért célszerű lenne három külön információt megadnunk.
Telepítési vízigény
Mennyi figyelmet igényel a növény a begyökeresedés időszakában?
Fenntartási vízigény
Átlagos körülmények között mennyi kiegészítő vízellátásra lehet szüksége?
Szárazságtűrés
Mennyire képes egy már begyökeresedett növény a vízhiányos időszakokat tolerálni?
Ez a három adat együtt sokkal használhatóbb információt ad, mint egyetlen vízcsepp ikon.
A jó vízgazdálkodás nem azzal kezdődik, hogy több vizet használunk
A klímatűrő kertben először azt vizsgáljuk meg:
Megfelelő növényt választottunk?
Képes a talaj megtartani a vizet?
Megfelelő a gyökérzóna?
Csökkentettük a felesleges párolgást?
Van gyom- vagy gyepkonkurencia?
A kijuttatott víz valóban eljut a gyökerekhez?
És csak ezután:
Mennyi további vizet kell kijuttatnunk?
Ez a szemlélet hosszú távon nemcsak a növényeknek lehet jobb.
A rendelkezésre álló vízzel is takarékosabban gazdálkodhatunk.
A szárazságtűrő növény sem csodanövény
A klímaváltozásra nem létezik egyetlen olyan növény, amelyet elültetünk, majd többé nem kell vele foglalkozni.
A szárazságtűrés értékes tulajdonság.
De csak akkor tudjuk jól kihasználni, ha:
megfelelő helyre ültetjük,
jól telepítjük,
segítjük a begyökeresedését,
megfelelő talajkörnyezetet biztosítunk,
és szükség esetén vizet adunk neki.
Ezért a Sövényáruházban nem szeretnénk azt ígérni:
„Ezt nem kell öntözni.”
Sokkal pontosabb és hasznosabb kérdés:
„Mennyire képes alkalmazkodni, amikor kevesebb víz áll rendelkezésére?”
Túlélés helyett működő kert
A klímatűrő kert célja nem egy olyan kert, amelyben a növények valahogy életben maradnak.
Azt szeretnénk, hogy:
a sövény takarjon,
a fa árnyékot adjon,
a gyümölcstermő növény teremjen,
a dísznövény díszítsen,
és a kert hosszú távon működjön.
Ezért a növényeket nem pusztán a túlélőképességük alapján kell megítélni.
Hanem az alapján is, hogy változó körülmények között mennyire képesek megtartani azt a funkciót, amiért elültettük őket.
Ez lesz a Sövényáruház Klímatűrési Profiljának egyik legfontosabb alapelve:
Nem azt pontozzuk, meddig marad életben a növény.
Azt vizsgáljuk, mennyire képes hosszú távon jól működni.
Mert a cél nem egy túlélő kert.
Hanem egy működő kert.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 9. részben:
Amikor túl sok a víz – miért lehet a felhőszakadás és a pangó víz ugyanolyan fontos kérdés, mint a szárazság?