Miért lehet a felhőszakadás és a pangó víz ugyanolyan fontos kérdés, mint a szárazság?
Amikor a változó klímáról és a kertekről beszélünk, legtöbbször a szárazság kerül előtérbe.
Jogosan.
A hosszabb csapadékmentes időszakok és a nyári hőség egyre nagyobb kihívást jelenthetnek a növények számára.
Van azonban a történetnek egy másik oldala is.
Előfordulhat, hogy hosszú ideig alig esik, majd rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű csapadék érkezik.
Ilyenkor különös helyzet alakul ki:
néhány nappal korábban még a vízhiány jelentette a problémát, most pedig az, hogy túl sok víz van egyszerre.
A klímatűrő növényválasztás ezért nem állhat meg a szárazságtűrésnél.
Azt is meg kell vizsgálnunk:
Mi történik a növénnyel, amikor hirtelen túl sok víz kerül a gyökereihez?
Sok eső nem feltétlenül jelent jó vízellátást
Elsőre furcsán hangozhat.
Ha sok eső esik, akkor a növény sok vizet kap. Mi lehet ezzel a probléma?
A válasz a talajban keresendő.
A növény számára nemcsak az számít, mennyi víz érkezik.
Az is, hogy:
milyen gyorsan érkezik,
mennyi tud beszivárogni,
mennyi folyik el,
és
mennyi ideig marad a gyökérzónában.
Ha a talaj rövid idő alatt nem képes befogadni a csapadékot, a víz a felszínen elfolyhat vagy összegyűlhet a mélyebb területeken.
Így egy hatalmas felhőszakadás után sem biztos, hogy annyi hasznosítható víz marad a talajban, mint gondolnánk.
A növény gyökerének nemcsak vízre van szüksége
Ez az egyik legfontosabb dolog, amit a talajról érdemes megérteni.
A növény gyökérzete nem egy vízzel megtöltött tartályban működik.
A talaj pórusaiban ideális esetben víz és levegő egyaránt található.
A gyökereknek ugyanis oxigénre is szükségük van.
Ha a talaj hosszabb időre vízzel telítődik, a pórusokból kiszorulhat a levegő, és romlik a gyökérzóna oxigénellátása.
Ilyenkor hiába van rengeteg víz a növény körül:
a gyökér működése romolhat.
Hogyan lehet egy növény vízhiányos, amikor vízben áll?
Ez elsőre ellentmondásnak tűnik.
Pedig előfordulhat.
Ha a gyökerek tartósan oxigénhiányos környezetbe kerülnek, működésük károsodhat.
A sérült gyökérzet pedig nem képes megfelelően ellátni a növényt.
Ezért a felszínen olyan tüneteket is láthatunk, amelyek megtévesztően hasonlíthatnak a vízhiány tüneteire:
hervadás,
sárgulás,
levélhullás,
gyenge növekedés,
hajtások visszaszáradása.
A kerttulajdonos ilyenkor könnyen azt gondolhatja:
„Szárad a növény, adjunk neki még vizet.”
Pedig ezzel tovább ronthatja a helyzetet.
Ezért mindig fontos megvizsgálni a talajt is.
Mi az a pangó víz?
Pangó vízről akkor beszélünk, amikor a felesleges víz nem képes megfelelően eltávozni a gyökérzónából.
Ennek több oka lehet.
Például:
erősen kötött talaj,
tömörödött altalaj,
mély fekvésű terület,
rossz felszíni vízelvezetés,
magas talajvíz,
építkezés során tömörített talaj,
vagy rosszul kialakított ültetési hely.
A probléma súlyosságát pedig nemcsak a víz mennyisége határozza meg.
Nagyon fontos az is:
Mennyi ideig marad ott?
Nem ugyanaz egy órányi és háromnapos vízborítás
Egy jól működő kertben nagy eső után rövid időre megjelenhet víz a felszínen.
Ez önmagában nem feltétlenül probléma.
Egészen más azonban, ha ugyanazon a területen még másnap vagy több nappal később is víz áll.
Minél hosszabb ideig telített a gyökérzóna, annál nagyobb lehet az oxigénhiány kockázata.
A növények között pedig jelentős különbség van abban, hogy ezt mennyire tolerálják.
Vannak fajok, amelyek természetes élőhelyükből adódóan jobban alkalmazkodtak az időszakosan nedves talajhoz.
Mások kifejezetten érzékenyek rá.
Ezért a növényválasztásnál nem elég azt tudnunk:
„Jó szárazságtűrő.”
A következő kérdés:
„Mi történik vele, ha átmenetileg túl sok vizet kap?”
A szárazságtűrő növény lehet érzékeny a pangó vízre
Ez a klímatűrés egyik legfontosabb összefüggése.
Sok olyan növény, amely jól alkalmazkodott száraz környezethez, kifejezetten jó vízelvezetésű talajt igényel.
Vagyis:
jól viseli a kevés vizet,
de
rosszul viselheti, ha a gyökérzónája tartósan vízzel telítődik.
Ezért lenne szakmailag hibás egy növényt kizárólag a kiváló szárazságtűrése alapján „klímatűrőnek” minősíteni.
A változó klíma ugyanis nemcsak kevesebb vizet jelenthet.
Szélsőségesebb vízellátást is.
Szárazság után felhőszakadás
Képzeljünk el egy nyári időszakot.
Hetek óta alig esett.
A talaj felső rétege kiszáradt.
Majd egy zivatar során rövid idő alatt nagy mennyiségű eső érkezik.
Azt gondolhatnánk:
„Végre feltöltődött a talaj.”
De ez nem feltétlenül történik meg.
Ha a víz gyorsabban érkezik, mint amilyen gyorsan a talaj be tudja fogadni, jelentős része elfolyhat.
Lejtős területen akár el is hagyhatja a kertet.
Másutt összegyűlhet egy mélyebb ponton.
Vagyis ugyanaz az eső:
az egyik helyen elfolyik,
a másikon beszivárog,
a harmadikon pedig pangó vizet okoz.
Ezért a csapadékmennyiség önmagában nem mondja meg, mennyi vízhez jutott ténylegesen a növény.
A talaj szerkezete itt is döntő
A 6. cikkben már láttuk, hogy a talaj a klímatűrő kert egyik legfontosabb eleme.
A vízszélsőségeknél ez különösen jól látható.
Homokosabb talaj
A víz általában gyorsabban beszivárog és továbbhalad.
Kisebb lehet a pangó víz kockázata, ugyanakkor a talaj gyorsabban ki is száradhat.
Kötöttebb talaj
Több vizet tarthat vissza, de a víz mozgása lassabb lehet.
Kedvezőtlen szerkezet vagy tömörödés esetén nagyobb lehet az átmeneti víztelítettség veszélye.
Vagyis ugyanannak a tulajdonságnak lehet előnye és hátránya is.
A jó víztartó képesség értékes.
A rossz vízelvezetés viszont probléma.
A kettő nem ugyanaz.
A tömörödött altalaj rejtett veszély
Különösen új építésű ingatlanoknál találkozhatunk vele.
A felszínen szép termőföldet látunk.
Alatta azonban az építkezés során gépekkel erősen tömörített réteg lehet.
A csapadék átjut a felső talajon, majd eléri ezt a nehezen átjárható réteget.
Ott lelassul a mozgása.
Ennek következtében a növény gyökérzónája időszakosan sokkal nedvesebb lehet, mint amit a felszín alapján gondolnánk.
Ezért problémás területen nem elég csak a felső 10–20 centiméter talajt megvizsgálni.
A mélyebb rétegek is számítanak.
Az ültetőgödörből akár „virágcserép” is lehet
Ez egy gyakori telepítési hiba.
Kötött talajban nagy gödröt ásunk, majd laza, jó minőségű földdel töltjük fel.
Elsőre logikusnak tűnik.
De ha a környező talaj nagyon rosszul vezeti el a vizet, az ültetőgödörben összegyűlhet a csapadék.
A laza közegbe könnyen bejut a víz, kifelé azonban már lassabban távozik.
A növény gyökere így egy időszakosan vízzel telített „edénybe” kerülhet.
Ezért a jó ültetőközeg önmagában nem elegendő.
A teljes gyökérzóna vízmozgását kell figyelembe venni.
Honnan tudhatjuk, hogy problémás a vízelvezetés?
Az egyik legegyszerűbb módszer a megfigyelés.
Nagyobb eső után menjünk ki a kertbe.
Nézzük meg:
Hol áll meg a víz?
Mennyi ideig marad ott?
Hol sáros még másnap is a talaj?
Hol szárad fel gyorsan?
Vannak-e olyan mélyebb területek, amelyek rendszeresen összegyűjtik a vizet?
Sövénysornál különösen fontos végignézni a teljes ültetési vonalat.
Lehetséges, hogy egy 40 méteres sövénysor 35 méteren kiváló termőhelyen áll, öt méteren pedig egy mélyebb, rosszul vízelvezető területen halad keresztül.
Később éppen ezen az öt méteren jelentkezhetnek problémák.
A víz útját kell megérteni
A klímatűrő kertben nemcsak azt érdemes kérdezni:
„Mennyi víz van?”
Hanem azt is:
„Merre megy a víz?”
Eső után:
beszivárog?
elfolyik?
összegyűlik?
elpárolog?
a gyökérzónában tárolódik?
Ez a kert vízgazdálkodásának egyik legfontosabb kérdése.
A cél nem az, hogy minden csapadékot a növények gyökerei körül tartsunk.
Hanem az, hogy:
a hasznos vizet lehetőség szerint megőrizzük, a felesleges víz pedig biztonságosan el tudjon távozni.
A jó kert egyszerre tud vizet megtartani és elvezetni
Elsőre ellentmondásnak tűnhet.
Pedig éppen ez lenne az ideális.
Száraz időszakban szeretnénk, ha a talaj minél tovább őrizné a növény számára felvehető vizet.
Nagy eső esetén viszont azt szeretnénk, hogy a felesleg ne okozzon tartós víztelítettséget.
Ezért a klímatűrő talaj nem egyszerűen:
„sok vizet tart”.
Hanem jól gazdálkodik a vízzel.
Megtartja, amire szükség van – és elengedi a felesleget.
A vízelvezetés nem azt jelenti, hogy vezessünk el minden esővizet
Ez fontos különbség.
A szélsőségesebb száraz időszakok mellett értékes erőforrás lehet a kertre hulló csapadék.
Nem az a cél, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle.
Sokkal inkább az, hogy ahol lehetséges:
lassítsuk,
beszivárogtassuk,
a talajban tároljuk,
és csak a valódi felesleget vezessük biztonságosan tovább.
Ez már nemcsak növényválasztás.
Kerttervezési kérdés is.
A mulcs nagy esőben is segíthet
A talajtakarásról eddig főként a szárazság kapcsán beszéltünk.
Pedig intenzív csapadéknál is lehet szerepe.
A megfelelő szerves talajtakarás mérsékelheti az esőcseppek közvetlen talajfelszín-romboló hatását, és megfelelő körülmények között hozzájárulhat a talajszerkezet védelméhez.
A jó talajszerkezet pedig segítheti a víz beszivárgását.
Így ugyanaz a kertészeti megoldás két különböző szélsőség esetén is hasznos lehet:
szárazságban segít megőrizni a vizet,
esőben pedig hozzájárulhat a talaj jobb működéséhez.
Miért különösen fontos ez sövényeknél?
Egy sövény hosszú, összefüggő növénysor.
Ez azt jelenti, hogy akár többféle talaj- és vízviszonyon is keresztülhaladhat.
A sor egyik vége lehet:
napos és száraz,
a közepe átlagos,
a másik vége pedig mélyebb fekvésű és időszakosan túl nedves.
Ha minden növényt ugyanúgy öntözünk, könnyen előfordulhat, hogy:
az egyik részen kevés a víz,
a másikon megfelelő,
a harmadikon pedig már túl sok.
Ezért hosszabb sövénynél különösen fontos nemcsak a növényt, hanem az egész ültetési sávot megismerni.
A pangó víz és a betegségek
A tartósan túl nedves, rosszul levegőző gyökérzóna önmagában is stresszt jelent.
Emellett bizonyos gyökér- és talajeredetű kórokozóknak is kedvezőbb körülményeket teremthet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden túlöntözött növény automatikusan beteg lesz.
A lényeg:
a tartós gyökérstressz gyengítheti a növény működését és növelheti bizonyos problémák kockázatát.
Ez újabb ok arra, hogy a vízellátást ne egyszerűen „minél több, annál jobb” kérdésként kezeljük.
Ne öntözzünk naptár alapján
Automata öntözőrendszernél könnyű beállítani:
„minden nap 20 perc”.
Ez kényelmes.
De nem feltétlenül alkalmazkodik a valósághoz.
Ha tegnap jelentős eső esett, lehet, hogy ma nincs szükség öntözésre.
Ha viszont hetek óta száraz, szeles és forró az idő, ugyanaz a program kevés lehet.
A jó vízgazdálkodás ezért figyelembe veszi:
az időjárást, a talajt és a növény állapotát.
Nem pusztán a naptárat.
Hogyan kezeljük majd a vízszélsőségeket a Klímatűrési Profilban?
Ez lesz az öt fő értékelési területünk egyike.
Nem szeretnénk azonban egyetlen pontszámmal elrejteni fontos különbségeket.
Ezért a Vízszélsőségek toleranciája mellett célszerű külön feltüntetni:
Szárazságtűrés
Időszakos talajnedvesség toleranciája
Pangó vízre való érzékenység
Így például egy növényről kiderülhet:
Szárazságtűrés: kiváló
de ugyanakkor:
Pangó víz: érzékeny
Ez a vásárló számára sokkal értékesebb információ, mint az egyszerű:
„klímatűrő növény”.
Nem biztos, hogy az 5 pont jelenti azt, hogy mindent kibír
A vízszélsőségek értékelésénél különösen óvatosnak kell lennünk.
Kevés növény tolerálja egyformán kiválóan:
a tartós szárazságot,
és a tartósan vízzel telített talajt.
Ezért a pontozási rendszerünknek nem szabad azt sugallnia, hogy létezik egy „szupernövény”, amely minden vízállapotot egyformán szeret.
A cél nem ez.
A cél:
megmutatni a növény alkalmazkodási tartományát és annak határait.
Egy egyszerű próba, amit minden kerttulajdonos elvégezhet
A következő nagyobb eső után ne csak annak örüljünk, hogy végre esett.
Menjünk ki a kertbe.
Egy óra múlva nézzük meg a talajt.
Majd néhány órával később.
És másnap ismét.
Figyeljük meg:
Hol tűnt el gyorsan a víz?
Hol maradt nedves a talaj?
Hol áll még mindig víz?
Ez az egyszerű megfigyelés rengeteget elmondhat arról, milyen növény való az adott helyre.
És arról is, szükség van-e a termőhely javítására.
A klímatűrő kert nemcsak a szárazságra készül
Ez a 9. rész legfontosabb üzenete.
Amikor a jövő kertjéről beszélünk, nem egyszerűen „száraz kertet” tervezünk.
A változó körülményekhez alkalmazkodó kertnek többféle helyzetet kell kezelnie.
Lehetnek:
hosszabb száraz időszakok,
hőhullámok,
majd hirtelen intenzív csapadékok.
Ezért nem elegendő azt kérdezni:
„Bírja-e a növény a szárazságot?”
A másik kérdés ugyanolyan fontos:
„Mi történik vele, amikor egyszerre túl sok víz érkezik?”
A jó növényválasztás mindkettőre keresi a választ.
A Sövényáruház alapelve
A vízzel kapcsolatban ezért nem szeretnénk két véglet között választani.
Nem azt mondjuk:
„öntözzünk minél többet”.
És nem azt:
„válasszunk olyan növényt, amelynek nem kell víz”.
Ehelyett azt mondjuk:
A megfelelő növényt olyan termőhelyre ültessük, ahol a szükséges víz rendelkezésére áll, a felesleges víz pedig el tud távozni.
Ez a valódi vízbiztonság a kertben.
A jövő kertje nemcsak kevesebb vizet használ.
Jobban gazdálkodik azzal a vízzel, amely rendelkezésére áll.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 10. részben:
Téli alkalmazkodás – ha melegszik a klíma, miért kell továbbra is komolyan vennünk a fagyot és a hirtelen hőmérséklet-változásokat?