Amikor a szél nemcsak mozgatja a növényt, hanem vizet is vesz el tőle
Van olyan kert, ahol a növények egyik legnagyobb terhelését nem a hőség vagy a szárazság önmagában jelenti.
Hanem a szél.
Nyílt területen.
Dombtetőn.
Mező mellett.
Hosszú utcafronton.
Épületek közötti szélfolyosóban.
Vagy egyszerűen egy olyan kertben, amelyet sem épület, sem meglévő növényzet nem véd.
Ilyenkor a növény folyamatosan mozog, levelei gyorsabban veszíthetnek vizet, a talajfelszín hamarabb kiszáradhat, télen pedig a hideg szél tovább növelheti a terhelést.
Ezért szeles helyre nem egyszerűen „erős növényt” kell keresnünk.
Olyan növényt kell választanunk, amelynek a teljes működése illeszkedik a kitett termőhelyhez.
A szél sokkal több, mint mechanikai terhelés
Amikor azt látjuk, hogy a sövény ágai hajladoznak, természetesen arra gondolunk:
vajon eltörik-e?
Ez valóban fontos kérdés.
De a szél hatása ennél összetettebb.
Befolyásolhatja:
a növény vízvesztését,
a levelek hőháztartását,
a talaj kiszáradását,
a hajtások mechanikai terhelését,
a növény alakját,
a téli kiszáradást,
és hosszabb távon az egész kert mikroklímáját.
Ezért:
A szél egyszerre élettani és mechanikai terhelés.
Miért szárítja a növényt a szél?
A levél felszínén normál körülmények között kialakul egy vékonyabb, nyugodtabb levegőréteg.
Ezt a szél folyamatosan megzavarhatja.
A levegő mozgása így kedvező körülmények között fokozhatja a növény vízvesztését.
Ha közben:
magas a hőmérséklet,
alacsony a levegő páratartalma,
és kevés víz van a talajban,
akkor a növény számára komoly stresszhelyzet alakulhat ki.
Ezért egy szeles kertben ugyanaz a növény több vízterhelést tapasztalhat, mint egy védettebb helyen.
A szél és a szárazság egymást erősítheti
Ez különösen fontos a Klímatűrési Profil szempontjából.
Lehet, hogy két kertben ugyanannyi eső esik.
Ugyanolyan a talaj.
Ugyanaz a növény.
Az egyik hely azonban védett.
A másikat egész nap szél éri.
A két növény vízháztartása ettől jelentősen eltérhet.
Ezért a szárazságtűrést sem szabad kizárólag a csapadék alapján értelmezni.
A termőhely vízmérlegének a szél is része.
A talajt is szárítja
A szél nemcsak a levelekre hat.
A csupasz talajfelszínről történő párolgást is fokozhatja.
Ezért szeles kertben különösen értékes lehet a 14. részben tárgyalt talajtakarás.
A megfelelő takaróréteg:
védi a talajfelszínt,
mérsékelheti a párolgási veszteséget,
csökkentheti a gyomkonkurenciát,
és kiegyensúlyozottabb környezetet teremthet a gyökérzónában.
Szeles, napos és száraz területen ezek a hatások összeadódhatnak.
A legnehezebb kombináció: hőség + szárazság + szél
A 16. részben napos, forró és száraz kertről beszéltünk.
Ha ehhez erős szél is társul, még nagyobb kihívást kapunk.
A növény egyszerre találkozik:
erős napsugárzással,
magas hőmérséklettel,
csökkenő talajnedvességgel,
és fokozott vízvesztéssel.
Ez jól mutatja, miért nem lehet a klímatűrést egyetlen tulajdonsággal leírni.
Egy növény lehet jó hőtűrő.
Lehet jó szárazságtűrő.
De azt is tudnunk kell:
hogyan működik ezek kombinációjában, kitett termőhelyen.
A szél néha hűt is
Fontos, hogy ne egyszerűsítsük le a kérdést.
A levegő mozgása bizonyos körülmények között hűtheti a növényt és csökkentheti a levelek túlzott felmelegedését.
Tehát a szél önmagában nem mindig káros.
A probléma elsősorban akkor jelentkezik, amikor:
tartós,
erős,
száraz,
hideg,
vagy más stressztényezőkkel együtt jelentkezik.
Ezért a „széltűrés” sem egy egyszerű igen–nem tulajdonság.
Nem minden szél ugyanolyan
Egy enyhe, rendszeres légmozgás egészen más, mint egy viharos széllökés.
Más terhelést jelent:
a folyamatos nyugati szél,
a téli hideg szél,
a nyári forró, száraz légmozgás,
és egy épület sarka mellett kialakuló turbulens szél.
Ezért növényválasztás előtt nem elég azt mondani:
„Nálunk szeles.”
Érdemes megfigyelni:
Mikor? Milyen irányból? Milyen erősen? Mennyi ideig?
A kertben a szél sem egyenletes
Ahogy a fény, a hőmérséklet és a talajnedvesség sem egyforma mindenhol, úgy a szélterhelés is változik.
Egy épület egyik oldala teljesen védett lehet.
A sarkánál viszont a légáramlás felgyorsulhat.
Két épület között szélcsatorna alakulhat ki.
Egy tömör kerítés mögött pedig örvénylő légmozgás keletkezhet.
Ezért:
a kert szélviszonyai is a mikroklíma részei.
Hogyan találjuk meg a szeles pontokat?
Ehhez sem feltétlenül kell műszer.
Figyeljük meg a kertet.
Melyik irányba hajlanak rendszeresen a növények?
Hol szárad ki leggyorsabban a talaj?
Hol mozognak legerősebben az ágak?
Hol gyűlnek össze a lehullott levelek?
Melyik területen érezzük mi magunk is legerősebben a szelet?
Ezekből már kirajzolódhat egy egyszerű széltérkép.
A mikroklíma-térképen akár külön jelölést is használhatunk:
SZ – szeles
VSZ – védett szélhelyzet
Így a növényválasztás már konkrét termőhelyi információból indul.
A szél mechanikailag is alakítja a növényt
A növény nem merev tárgy.
Hajtásai mozognak.
Ágai hajlanak.
A törzs és a gyökérzet folyamatosan reagál a mechanikai terhelésre.
Bizonyos mértékű természetes légmozgás része a növény környezetének.
Erős vagy tartós szélben azonban:
hajtástörés,
ágkárosodás,
féloldalas növekedés,
lombvesztés,
vagy fiatal növénynél akár gyökérmozgás
is kialakulhat.
Sövénynél ezért a növény természetes szerkezete és a metszés módja is fontos.
A gyors növekedés szeles helyen külön figyelmet igényel
Ez a Csodasövény® szempontjából különösen fontos.
A gyors növekedés nagy előny, amikor rövid idő alatt szeretnénk zárt növényfalat.
De a gyorsan fejlődő hosszú hajtásokat megfelelően kell alakítani.
A rendszeres, szakszerű visszavágás:
elősegíti az elágazást,
sűríti a sövényt,
és kedvezőbb szerkezetet alakíthat ki.
Szeles helyen ezért különösen igaz:
Nem csak gyorsan kell növesztenünk a sövényt. Jól kell felépítenünk.
A magasabb nem feltétlenül jelent jobb szélvédelmet
Könnyű azt gondolni:
minél magasabb a sövény, annál jobb.
Pedig a szélvédelem szempontjából nemcsak a magasság számít.
Fontos:
a sűrűség,
a növényfal szerkezete,
a folytonossága,
az uralkodó szélirány,
és a sövény környezetének kialakítása.
Egy magas, de alul ritka növényfal nem feltétlenül adja azt a védelmet, amit várunk tőle.
Ezért a metszés ismét alapvető szerepet kap.
A teljesen tömör fal nem mindig a legjobb szélfogó
Elsőre logikusnak tűnhet:
ha a szelet meg akarjuk állítani, építsünk teljesen zárt akadályt.
A levegő azonban nem egyszerűen eltűnik.
Egy tömör fal vagy kerítés fölött és mögött örvények alakulhatnak ki.
A részben áteresztő növényzet ezzel szemben fokozatosabban csökkentheti a szél sebességét.
Ez az egyik oka annak, hogy a növényi szélfogók rendkívül értékesek lehetnek.
Nem feltétlenül megállítják a szelet. Mérséklik.
A sövény nemcsak elszenvedi a szelet – később alakítja is
Ez az egyik legérdekesebb tulajdonsága.
Az első évben a fiatal növények még szinte semmilyen szélvédelmet nem biztosítanak.
Sőt, maguk szorulhatnak védelemre.
Ahogy azonban a sövény:
magasabb lesz,
sűrűsödik,
és összefüggő növényfallá válik,
egyre jobban módosíthatja a mögötte kialakuló légmozgást.
Vagyis:
a megfelelően felépített sövény idővel saját maga javíthatja a kert mikroklímáját.
A szélvédelem jóval túlérhet a sövényen
Egy jól kialakított növényi szélfogó hatása nem csak közvetlenül a növényfal mellett érezhető.
A mögötte lévő területen is csökkenhet a szél sebessége.
Ennek pontos mértéke és távolsága függ:
a sövény magasságától,
sűrűségétől,
szerkezetétől,
a széliránytól,
és a környező tereptől.
Ezért nem szeretnénk egyetlen univerzális méterszámot ígérni.
A lényeg:
egy sövény nemcsak takarhat. Mikroklímát is építhet.
Ez az egész kert vízigényét is befolyásolhatja
Ha a szél sebessége mérséklődik a kert egy részén, csökkenhet a növényeket érő szárító hatás.
Ez kedvezően befolyásolhatja:
a talaj vízvesztését,
a növények párologtatási terhelését,
és bizonyos esetekben a kert öntözési igényét is.
Ezért a szélfogó sövény nem csupán:
kerítés,
belátásgátló,
vagy dekoráció.
A kert klímaalkalmazkodásának része lehet.
A gyökérzet szeles helyen különösen fontos
A 13. részben azt mondtuk:
a növény jövője nagyrészt a föld alatt dől el.
Szeles helyen ez különösen igaz.
A megfelelően fejlett gyökérzet két szempontból is fontos.
Egyrészt stabilan rögzíti a növényt.
Másrészt nagyobb talajtérfogatból képes vizet felvenni.
Ezért szeles termőhelyen a jó gyökérzet egyszerre:
mechanikai alap és vízellátó rendszer.
Friss telepítésnél még nincs kész gyökérzet
Ezért a telepítés utáni időszak különösen érzékeny.
Egy frissen ültetett növény még nem hálózta be a környező talajt.
Szabad gyökerű növény esetében a gyökérzetnek először regenerálódnia kell.
Közben a szél a föld feletti részt mozgatja és fokozhatja a vízvesztést.
Ezért kitett területen különösen fontos:
a szakszerű telepítés,
a megfelelő visszavágás,
a gyökérzóna vízellátása,
és szükség esetén az átmeneti mechanikai védelem.
A karózás sem automatikus megoldás minden növénynél
Nagyobb fák esetében gyakran szükség lehet megfelelő megtámasztásra.
Sövénycsemetéknél azonban más rendszerben gondolkodunk.
Nem az a cél, hogy minden egyes növényt mereven rögzítsünk.
A konkrét megtámasztási igény függ:
a növény méretétől,
a fajtól,
a telepítési módtól,
és a szélterheléstől.
A túl merev rögzítés sem feltétlenül előnyös.
Ezért itt is:
szükség szerint, nem automatikusan.
Télen a szél másképpen veszélyes
Télen különösen az örökzöld és télizöld növényeknél lehet fontos a szél szárító hatása.
A lomb ilyenkor is veszíthet vizet.
Közben hideg vagy fagyott talajból a gyökérzet vízfelvétele korlátozott lehet.
Ez téli kiszáradáshoz vezethet.
Ezért egy kitett termőhelyen a növény téli alkalmazkodását sem lehet pusztán a minimum-hőmérséklettel leírni.
A Klímatűrési Profilban ezért beszélünk:
téli alkalmazkodásról, nem egyszerűen fagytűrésről.
A sóterhelés külön probléma
Út menti sövénynél a szél további anyagokat is szállíthat.
Téli időszakban például sós permet kerülhet a növényekre és a talajra.
Ez azonban nem klasszikus széltűrés.
Külön környezeti terhelés.
Ezért ha közút mellé választunk növényt, érdemes külön vizsgálni:
a sóterhelés toleranciáját is.
A „szeles helyre alkalmas” címke önmagában erről nem mond semmit.
A szélnek előnye is lehet
Nem szabad kizárólag problémaként tekinteni rá.
A megfelelő légmozgás:
segítheti a lomb gyorsabb száradását,
csökkentheti a tartósan nedves levélfelület időtartamát,
és kedvezőbb légcserét biztosíthat.
Ez bizonyos növénybetegségek szempontjából előnyös lehet.
A cél tehát nem egy teljesen levegőtlen kert létrehozása.
A szélsőséges szélterhelést szeretnénk mérsékelni.
Milyen növényt keressünk szeles helyre?
A Klímatűrési Profil alapján több tulajdonságot együtt kell vizsgálnunk.
Termőhelyi alkalmazkodóképesség:
képes-e a növény kitett körülmények között megfelelően fejlődni?
Szárazságtűrés:
hogyan reagál a fokozott vízvesztésre?
Hőtűrés:
ha a szeles hely egyben napos és forró is, megfelelő-e?
Téli alkalmazkodás:
hogyan viseli a hideg, szárító téli szelet?
Gyökérzet:
képes-e stabil, működő gyökérrendszert kialakítani az adott talajban?
És mindehhez társul:
a szélterhelés külön termőhelyi értékelése.
A szélállóságot nem tennénk hatodik fő pontszámmá
Ezt már a 15. részben eldöntöttük.
A szél nagyon fontos, de rendkívül termőhelyfüggő.
Ezért a növényadatlapokon célszerűbb lehet egyszerű, közvetlen kategóriákat használni:
Védett helyet igényel
Mérsékelten kitett helyre alkalmas
Szeles, kitett helyre is alkalmas
Ez a vásárlónak könnyen értelmezhető.
Ahol szükséges, ehhez rövid magyarázatot is adhatunk.
Külön jelölést kaphatnak a szélfogó sövénynek alkalmas növények
Ez már egy másik kérdés.
Nem minden szélálló növényből lesz feltétlenül jó szélfogó sövény.
Ehhez további tulajdonságok is fontosak lehetnek:
sűrű növekedés,
jó elágazódás,
megfelelő magasság,
metszhetőség,
regenerációs képesség,
és hosszú távú stabilitás.
Ezért a növényválasztó rendszerben létrehozhatunk egy külön funkciót:
SZÉLVÉDŐ SÖVÉNY
Ez már nem egyszerűen a növény tűrőképességét, hanem a kertben betöltött feladatát jelölné.
Csodasövény® szélvédőként?
Ez különösen érdekes kérdés számunkra.
A Csodasövény® gyors növekedése, erős metszhetősége és sűrű növényfallá alakíthatósága miatt potenciálisan fontos szerepet tölthet be szélvédő sövényként.
De ezt sem szabad pusztán marketingállításként kezelni.
Külön kell vizsgálnunk:
milyen szélterhelést visel,
hogyan reagál különböző talajokon,
milyen szélességű és magasságú növényfal célszerű,
milyen metszési rendszerrel lesz stabil,
és milyen telepítési sűrűség szolgálja legjobban ezt a funkciót.
Ez később akár külön szakmai cikket is megérdemel:
Hogyan építsünk valóban működő szélvédő sövényt?
A leggyorsabb növény nem feltétlenül a legjobb választás
Ha erős szélnek kitett helyre keresünk növényt, könnyű kizárólag a növekedési sebesség alapján dönteni.
„Minél gyorsabban nő, annál hamarabb megfogja a szelet.”
Ez részben igaz lehet.
De hosszú távon fontosabb:
a növény stabilitása,
sűrűsége,
regenerációs képessége,
gyökérzete,
és az adott termőhelyhez való alkalmazkodása.
A cél nem az, hogy két év alatt legyen egy magas növényfalunk.
Hanem hogy tíz vagy húsz év múlva is működő sövényünk legyen.
Tíz kérdés szeles kerthez
Mielőtt növényt választunk, érdemes végiggondolni:
1. Melyik irányból érkezik leggyakrabban a szél?
2. Egész évben szeles a terület, vagy csak bizonyos évszakokban?
3. Folyamatos szélről vagy inkább erős széllökésekről van szó?
4. Napos és forró is a terület?
5. Milyen gyorsan szárad ki a talaj?
6. Milyen a talaj szerkezete?
7. Van rendszeres öntözési lehetőség?
8. Fiatal sövényt vagy azonnali nagy növényfalat szeretnénk?
9. A sövény csak belátásgátló lesz, vagy szélvédelmet is várunk tőle?
10. Mi található a sövény mögött, amit védeni szeretnénk?
Ezek után már sokkal pontosabban választhatunk.
A szélfogó sövényt a kert részeként tervezzük
Nem önálló falat építünk.
Azt kell vizsgálnunk:
honnan érkezik a szél,
hol helyezkedik el a ház,
hol van a terasz,
hol szeretnénk pihenni,
hol vannak érzékenyebb növények,
és merre szeretnénk kedvezőbb mikroklímát kialakítani.
Így a sövény helyét nem pusztán a telekhatár határozza meg.
A funkciója is.
A fiatal sövény még nem szélfogó
Ez nagyon fontos a vásárlói elvárások miatt.
Az elültetés napján a kis növények még nem változtatják meg jelentősen a kert szélviszonyait.
Időre van szükség:
a begyökeresedéshez,
az elágazódáshoz,
a magasság eléréséhez,
és az összefüggő növényfal kialakulásához.
Ezért a telepítés utáni első időszakban éppen azoknak a növényeknek kell ellenállniuk a szélnek, amelyek később a kertet fogják védeni tőle.
Ezért különösen fontos az első évek gondozása.
A megfelelő sövény idővel megváltoztathatja a kert lehetőségeit
Ez az egyik legizgalmasabb hosszú távú hatás.
Ma lehet egy:
forró,
száraz,
szeles,
kitett kertünk.
Elültetünk egy megfelelő helyre tervezett sövényt.
A növények megerősödnek.
A növényfal sűrűsödik.
A szélterhelés mérséklődik.
A talaj kevésbé szárad.
A sövény mögött védettebb mikroklíma alakul ki.
És néhány év múlva olyan növényeket is biztonságosabban telepíthetünk a védett oldalra, amelyek korábban rosszul érezték volna magukat.
Vagyis:
a növényválasztással nemcsak alkalmazkodunk a kert klímájához – alakíthatjuk is azt.
A szeles kert nem rossz kert
Ahogy a száraz kert sem rossz kert.
És a kötött talajú kert sem.
Ezek termőhelyi adottságok.
A probléma akkor kezdődik, amikor olyan növényt választunk, amelynek igényei nem illenek ezekhez.
Ezért a helyes kérdés ismét nem az:
„Melyik a legerősebb növény?”
Hanem:
„Melyik növény működik jól ezen a helyen?”
A szél nemcsak hajlítja a növényt.
Vizet vesz el, terheli a hajtásokat, alakítja a gyökérzet feladatát és megváltoztatja a kert mikroklímáját.
Ezért szeles helyen a növényválasztásnak is több szempontból kell történnie.
Nem egyetlen „szélálló” címkét keresünk.
A teljes termőhelyet nézzük.
A teljes növényt nézzük.
És azt a funkciót is, amelyet a sövénynek hosszú távon be kell töltenie.
Nem a szelet kell legyőznünk. Olyan kertet kell építenünk, amely együtt tud élni vele.
A jövő kertjét most ültetjük.
A következő, 19. részben:
Klímatűrő sövények – melyiket milyen kertbe válasszuk? Itt már összevetjük a különböző termőhelyeket, és kialakítjuk azt a gyakorlati választási logikát, amely később a Sövényáruház növényválasztójának alapja lehet.